Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Somfai, E.: Adatok a házi és mezei veréb haszon- és kártételéhez gyomortartalomvizsgálatok alapján

A fogyasztott rovaranyag a következő volt : Coleoptera — Bogarak Brachynus explodens Elateridae Subcoccinella 24-punctata Coccinella bipunctata Pleurophorus caesus Anomala sp Phytodecia fornicata OtiorrhynchüS sp Phyllobius pyri Phyllobius sp Eusomus ovulum Sitona sp Phytonomus sp Ceuthorrhynchus sp Baris sp Rhynchites sp Curculionidae Meghatározhatatlan törmelék (indet.) esetben, 3 példány « 7 < « 7 < kártevő « 1 1 « 1 < « sok < kártevő « 1 < t kártevő « kb. 60 < ( kártevő 10 < < kártevő « 1 < « kb. 70 < kártevő « 1 < kártevő « 1 < « 1 < 4 < kártevő « 14 < kb. 90 < Hymenoptera — Hártyásszárnyúak Formicidae — Hangyák Myrmica scabrinodis 1 esetben, 1 példány Myrmica sp 2 « 9 « Dolichoderus quadripunctatus 1 « 1 « Különböző szárnyas hangyák (hímek és nőstények) meghatározhatatlan törmeléke 10 « kb. 30 « Egyéb rovar : Diptera 1 esetben, 1 láb Lepkepeték? 1 « sok Rhynchota? 2 « 3 db A felsorolásból nyilvánvaló, hogy a mezei veréb a rovarfogyasztási időszakban nagy hasznot hajt a mezőgazdasági kártevők pusztításával. A mezőgazdaságra káros rovarokat jóval nagyobb számban fogyasztja, mint a közömböseket. Ez érthetővé és világossá válik, ha arra gondolunk, hogy tartózkodási helye jórészt mezőgazdasági művelés alatt álló terület, ahol ezeket a rovarokat tömegesen találja. Mivel a madarat a rovarok mennyisége vonzza bizonyos területekre, főként rovarkárok idején tartózkodik a megművelt földeken, amikoris ott nagy hasznot hajt. A mezei veréb magot egész éven át fogyaszt. Tiszta rovartáplálék csak a. fiókáknál fordul elő. A fogyasztott magok a következők voltak : Digitaria sanguinalis 1 esetben, 116 mag Echinochloa crus-galli 8 « 78 « Panicum miliaceum 10 « 84 « haszonmag Setaria glauca 2 « 97 « italica 1 « 21 « viridis 18 « 197 Lolium sp 1 « 30 Triticum aestivum 2 « 4 « haszonmag