Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Bohus, G., Heltay, I. ; Wonnesch, I.: A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások

70 nap с 1 О 70 nap s iá M 11,00 70 nap s iá M 49,50 60 nap Г- I СП 1 60 nap Ш "Sô ÁT см Ю I сГ 1 60 nap ЬО ÁT см г- 1 тр 50 nap СО о CT) о 50 nap .5 "Sô ÁT ю о CM CD о" ю" 50 nap M А! 46,12 16,80 40 nap SS t~- en со сп 40 nap È "Sä ÁT о ю СО_^ стГ ю" 40 nap 43,20 •16,65 30 nap О СП СО CT 30 nap ъ "Sô о ю со" ю" 30 nap 39,60 16,65 20 nap а? СП тр СО |> 20 nap ъ "Sô _2 о ю со 1>". ту 20 nap sau, ÁT 34,10 12,45 10 nap й° ю со тр СО 10 nap В 4,45 2,15 10 nap ьо 22,25 6,45 P.c. 1. Kontroll 7. kísérlet А Р. с. 1 .-gyei becsírázott hasznos terület 4,5 m

a

, a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 3 m

2

. Terméseredmények 10 napos felbontásban А Р. с. 1. termésmennyisége kétszer akkora, mint a kontrolié. A termó'testek kalapja általában 4—8 cm átmérőjű az I—II. hullámban, később a termőtestek fokozatosan kisebbednek 3, sőt 2 cm-ig. A kísérletek egy részében a termőtestek nagyobbak voltak. A termó'testek általában lazább szövetú'ek voltak, mint a »kultúrcsíperkénél«. A kísérletek egy részében keményebb termőtestek fejlődtek, ami arra mutat, hogy megfelelőbb termesztési körülmények megteremtésével a Р. с. 1. minőségét megjavíthatjuk. Р. c. 2. jelzésű Psalliota campestris-szel végzett pincekísérlet. 8. kísérlet ( А Р. c. 2.-vel és a kontrollként alkalmazott »kulturcsiperkevel« becsírázott hasznos terület 4,5 m

2

. А Р. c. 2. nem adott termést. A micélium gyengén szőtte át a trágyát, sok helyen az átszövődés alig indult meg. A micélium steril körülmények között is lassan fejlődött mind a malátakivonat-agaron, mind a csírakészítésnél használt tápanyagokon, A kontroll »kultürcsiperke« a szokásos időben kezdett el teremni, és a szokásos termésmennyiséget adta.