Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Bohus, G., Heltay, I. ; Wonnesch, I.: A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások

5. A termesztés során fejlődött termőtestek tulajdonságai bizonyos mértékben eltérőek a vadon termett termőtestek tulajdonságaitól. Legfeltűnőbb ez а Р. c. 4. jelzésű változatnál, amelynél a későbbi hullámokban fejlődő termőtestek csaknem fehérek, a kiindulást képező vadon termett termőtest kalapja pedig barna színű volt és cserepesen pikkelyes. Ez az utóbbi sajátság sem jelentkezik a termesztésben. A gyakorlat számára levonható következtetések A vadon termő csiperkefajok változatainak, törzseinek termesztésbe vonására irányuló £lső sikeres kísérletek megmutatják a csiperkegomba nemesítésének irányát. A kísérletekből kitűnik, hogy a vadon termő csiperkefajok változatai a további nemesítéshez igen jó alapanyagot szolgáltatnak. Tovább fog folyni természetesen a termesztésben már bevált Р. c. 1., Р. c. 4., Р. c. 6. jelzésű változatok szelektálása is. Kísérleteink során némely esetekben egészen kiváló minőségű termőtesteket kaptunk, ismét máskor a termőtestek aprók, lazább szövetűek voltak. Ebből az következik, hogy az illető változat vagy törzs képes kiváló minőségű termőtesteket fejleszteni, ha számára a környezeti feltételek megfelelnek. Tehát már a kísérletek megmutatták, hogy a termesztett csiperkénél eddig bevált agrotechnika nem felel meg а Р. c. 1., Р. c. 4., Р. c. 6. jelzésű vadon termő csiperkeváltozatok igényeinek. Már fentebb említettük, hogy a víz- és hőigényük magasabb, és valószínűleg más trágyaelőkészítést kívánnak. Ezek az igénykülönbségek különösen a tömeges termesztés során egyre jobban napfényre kerülnek, és ezekből a tapasztalatokból kell az új agrotechnikai módszereket kidolgozni. A kísérletek eredménye alapján javaslatunkra a Gombatermelési Vállalat már az 1953-as évben termőterületének jelentős százalékán megkezdte az új törzsek nagyüzemi termelését. A Kőbányán, Budatétényben, Diósárokban, Egerben, Hajóson termőállapotban lévő pincék eredményei kivétel nélkül beváltják az új törzsekhez fűzött reményeket. A nagyüzemi termesztés részeredményei alapján a Vállalat az 1954. évben termőterületének még nagyobb százalékán fogja termelni főleg а Р. c. 6. jelzésű törzset. Az eddigi tapasztalatok alapján remélhető, hogy ennek eredményeként már a jövő évben mintegy 200 000 kg-nál több gomba terem ugyanazon a termőterületen -kb. 3 ООО 000 Ft értékben. Ez az eredmény kizárólag az új törzsek nagyobb termőképességétől várható. Mivel e törzsek termesztése, lényegileg ugyanolyan önköltséggel folytatható, mint a »nemes« törzseké, az új törzsek nagyobb termésátlaga figyelemre méltó önköltségcsökkentést tesz lehetővé. Az első nagyüzemi eredmények és megfigyelések A Gombatermelési Vállalat 1953. június hóban kezdte el üzemszerűen felhasználni a P. c.-törzseket, és az első nagyüzemi eredmények is ismeretesekké váltak. Ezek a következő képet mutatják : A Vállalatnál 1953. január 1-től szeptember 30-ig több mint 1000 vagon »nemes« törzsekkel becsírázott trágya termett le. Ha ennek a több mint 1000