Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Bohus, G., Heltay, I. ; Wonnesch, I.: A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások

A termesztett csiperke a termesztés világszerte lényegileg egyformán biztosított termelési feltételei között öröklött tulajdonságainak megfelelő feltételeket talál. A szabad természetben azonban az életfeltételek igen változatosak, és éppen ezért lényeges befolyást gyakorolnak az anyagcsere megváltozásán keresztül új tulajdonságok kialakulására. A tudományos megfigyelések is azt mutatják, hogy a tágabb értelemben vett Psalliota campestris csoport kistájaihoz tartozó, a különféle termőhelyről gyűjtött' példányok erős eltérést mutatnak a termó'test alakjára, színére, szöveti szilárdságára, felületi sajátosságaira, a hús elszíneződésére stb. vonatkozóan. Fenti elvek, valamint megfigyelések képezték kutató munkánk alapját, amikor kidolgoztuk az új, nagyobb termőképességű törzsek előállításának egyik módszerét, a vadon termő csiperkeváltozatok, törzsek termesztésbe vonását. Néhány rendszertani, termesztéstörténeti megjegyzés és a kísérletbe vont gombák ismertetése A termesztett csiperke a legújabb felfogás szerint (P i 1 á t, A. : The bohemian species of the genus Agaricus. — Sbornik Národniho Musea v Praze, 7 B, 1951, sep. p. 1—142) a Psalliota campestris csoportba tartozó két kistájhoz, a Psalliota hortensis Cke.-hoz és a Psalliota bispora (Lge.) Möll.—Schäff.-hez kapcsolható. Sajátságai közül az a legjellemzőbb, hogy bazidiumain általában két spóra fejlődik ; a Psalliota campestris csoport többi tagjainál, sőt az összes többi Psalliota fajnál is négyspórásak a bazidiumok. Azonban Möller, a Psalliota nemzetség monográfusa szerint a vadon termő Psalliota bispora (nála egyenlő a Psalliota hortensis-seV) eltér a termesztett csiperkétől. Tanulmányában, a Danish Psalliota speciesben (Friesia, 4, 1951, p. 1—60, 135—220) a Psalliota bispora ismertetése után megjegyzi : »Ezt a fajt meg kell különböztetni a szintén kétspórás, termesztésben álló alakoktól, melyek száma többszaz.« Jelen kísérletek, amelyekben egyelőre csak a vadon termő Psalliota bispora változatok termesztése járt sikerrel, mégis arra mutatnak, hogy a termesztett csiperke nem tér el a. Psalliota bispora fajtól, mert nem nagyobbak azok a különbségek, melyek a termesztett csiperke és a Psalliota bispora faj között fennállnak, mint amelyek a jelen kísérletekbe vont három Psalliota bispora változatot egymástól elkülönítik. A kétspórás csiperke előfordulására és a termesztett csiperke eredetére vonatkozóan KI igman részletes tanulmányában (Some cultural and genetic problems in the cultivation of the mushroom. — American Journal of Botany, 30, 1943, p. 745—763) azt állapítja meg, hogy a »termesztett gomba majdnem sohasem található réteken és szántóföldeken, amelyek a legközönségesebb lelőhelyei a négyspórás valtozatnak« (a Psalliota campestris-mk). A szerző éveken keresztül gyűjtötte a P. campestris vad példányait és kétspórás alakot sohasem talált. »A termesztett gomba nyilvánvalóan előfordult mint vadgomba, megelőzvén a gombatermesztést a XVII. szazadban.« С а у 1 e у (Spores and spore germination in wild and cultivated mushrooms. — Transaction British Mycological Society, 20, 1936, p. 225—421) a termesztett gomba eredetére vonatkozó legvalószínűbb elméletként azt támogatja, hogy a termesztett csiperke egy különleges forma, amely a trágyán vadon tenyészik, és nagyon elterjedt Franciaországban, Angliában és valószínűleg más országokban is a mérsékelt égöv alatt. Ezt a formát vagy fajt alkalmazkodó képessége és termőképessége miatt vették termesztésbe, tanulmányozták a tudósok és gyakorlati termesztők; és ilyen módon érték el a gombatermesztés mai színvonalát.