Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Móczár, L.: A rovarfényképezés az ökológiai kutatások szolgálatában

4. kép. Pajor (Polyphylla?). 5-szörös nagyítás. 5. sz. berendezéssel. 5. kép. Fináncbogár (Anomala sp.) szőlő levelét rágja. 6-szoros nagyítás után csaknem 3-szoros testnagyságban. Praktiflex gép + kp— L + LI + Summái f:8 cm, 16. fényrekesz/50 mp. 6. kép. Darázspók (Argyope bruennichii) a hálójába tévedt legyet lábaival megpödri, s közben beszövi. 7-szeres nagyítás után több mint 2-szeres testnagyságban. 2. sz. berendezéssel. 7. kép. Hatfoltos tőrösdarázs (Elis 6-maculata <$) Eryngium campestre-n. 5,5-szeres nagyítás után 2-szeres testnagyságban. 5. sz. berendezéssel. IX. tábTa: 8—11. kép. Kis szabóméh (Megachile argentata). — 8: Orgonalevelet kanyarít. 5-szörös nagyítás után 2-szeres testnagyságban. Napfényfelvétel. 8. sz. berendezéssel. —• 9 : A hasa alatt szállított levélszeletet az ivadék bölcsőjébe viszi, 10-szeres nagyítás utáji 5-szörös testnagyságban. — 10 : Fészke felé röpülés közben. 6-szoros nagyítás után 3-szoros testnagyságban. —• 11 : Leszáll fészke bejáratára. 10-szeres nagyítás után 5-szörös testnagyságban. A 9—11. felvétel a 16. sz. berendezéssel, Compur-zár nélkül készült. X. tábla : 12. kép. Piroslábú útonálló (Episyron rufipes) a megbénított Aranea cornuta pókjával ivadékbölcsője előtt. 9-szeres nagyítás után 4-szeres testnagyságban. 9. sz. berendezéssel Blaupunkt két lámpával, este, sötétben. 13. kép. A 16. sz. rovarfényképező-berendezés Compur-zár nélkül. XI. tábla: 14. kép. Gyakori gömböcdarázs (Eumenes coarctatus) agyagfal előtt leszállni készül. 9-szeres nagyítás után 4-szeres testnagyságban. 16. sz. berendezés, Compur-zár nélkül. 15. kép. Házi méh (Apis mellifica) Echium vulgare-ra repül. 6-szoros nagyítás után 4-szeres testnagyságban. A Blaupunkt és a napfény dupla expozíciója. 16. sz. berendezés Compurzár nélkül. Az összes felvételek a szerző eredeti felvételei. Die Insektenphoto graphie im Dienste der ökologischen Forschungen Von L. Móczár, Budapest Die in der Literatur vorkommenden Tieraufnahmen entsprechen in den meisten Fällen nicht mehr den Anforderungen der heutigen Wissenschaft. Sie sind unscharf, während die ökologischen, ethologischen, doch auch die faunistischen, systematischen Forschungen nicht mehr auf das objektive Beweismaterial von modernen Lichtbildern verzichten können. Dei Verfasser gibt zuerst einen Überblick übei die in der Literatur vorkommenden wichtigsten ungarischen und ausländischen Ergebnisse, und beschäftigt sich dann mit der Insektenphotographie im allgemeinen. Nach Behandlung der Vorteile bzw. der Schwierigkeiten der Vogelund Insektenphotographie teilt er 24 verschiedene Zusammenstellungen mit, die den verschiedensten Anforderungen entsprechen. In diesen gibt er über das Verhältnis der Aufnahme (Bild : Objekt), über die Entfernung zwischen Objektiv un Objekt, über den verwendeten Apparat, über die Einzelheiten der benützten Zwischenrohre, über deren sämtliche Längen in mm und über die Angaben der gebrauchten Optik Auskunft. Im Zusammenhang mit dem 1—24. Beispiel gibt er an, wie man von einfachen Sonnenlichtaufnahmen bis zur Anwendung vom komplizierten Elektronenblitzlicht die verschiedenen Einrichtungen je nach dem gesteckten Ziel zu verwenden hat. Am geeignetesten sind nach ihm die Einrichtungen des 21—24. Beispiels, bei denen er die automatische Blendeneinstellung empfiehlt. Als Hilfsmittel betont er die Vorteile der Anwendung, vor allem des auf dem 13. Bild der IV. Tafel abgebildeten Geländestativs, des weiteren von Taststäben und der Schiebeplatte. Zum Abschluss befasst er sich mit der Behandlung und Lagerung der Negative, sowie mit der Anlegung eines Archivs.