Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Szunyoghy, J.: Szülést megkönnyítő módosulás a Spalax hungaricus hungaricus Nhrg. medencéjén

Nyitott medencét találtam az áprilisban, májusban, júniusban és szeptemberben fogságba esett példányokon. Hogy azután a medence a szülés megtörténte után állandóan nyitott marad-e vagy sem, ezt eldöntenem nem sikerült. Ehhez ugyanis ősszel és télen fogott Spalaxok kellettek volna, melyekhez sajnos nem jutottam. Egyébként a földikutya párzási, kölykezési s így vemhességi idejéről eddig még semmi biztosat nem tudunk. V á s á r h e 1 y i erre vonatkozólag azt mondja: »Kétévi megfigyeléseim alapján állíthatom, hogy a "párzás január—április hónapokban törtenik« (8, p. 176). Bodnár szerint: »Egy évben azt hiszem, csak egyszer kölykezik, kora tavasszal, mert nyár végén vagy ősszel fiatal, kicsiny állat sohasem jutott fogságba, az ilyenek mindég tavaszszal kerültek eló'« (1, p. 36). Ez a két adat egymásnak ellentmondó. Vásárhelyi szerint ugyanis a párzási idő még áprilisban is tart, viszont Bodnár szerint a koratavaszi idő a kölykezés ideje. Ha a két vélemény közül az egyik vagy másik teljes értékű lenne, úgy a medence állandóan nyitott voltára ebből is következtetni lehetne. A szakirodalom tanúsága alapján eddig csak a közismert Cavia- és Geomysfélékről volt ismeretes mindaz, amit a fentiekben a Spalaxok medencéjéről elmondottam. Owen a Cavia porcellus-ró\ a következőket írja »Bei Cavia ist nach Owen die Beckenöffnung kleiner als der Kopf des reifen Fötus. Vor der Geburt wird das Symphysalligament des Weibchens weicher und ausdehnbarer, und die beiderseitigen Hüftbeine divergiren ventralwärfs in dem Grade, dass das Symphysalligament etwa das Sechszehnfache siner normalen Breite erlangt,, wodurch eine sehr weite Beckenöffnung entsteht. Kurz nach der Geburt nehmen die Hüftbeine wieder ihre normale Lage ein« (3, p. 584). Ugyanerről említést találunk B o 1 k összehasonlító anatómiájában is a következőképen : »Besonders starke Veränderungen erleiden die Beckenfuçen bei Formen mit schmalem Becken : bei Cavia steigt die Rechts-Linksausdehnung der Fuge in der Schwangerschaft auf das Sechszehnfache der ursprünglichen Breite an. Nach erfolgter Geburt bleibt ein Teil der Breiten zunähme erhalten (T o d d 1923), was bei wiederholten Schwangerschaften von Vorteil ist« (2, p. 209). Spuhler szerint: »Bei älteren männlichen' Tieren ist die Symphyse synostotisch verwachsen. Bei weiblichen Individuen, insbesondere bei solchen, die schon einmahl geboren haben, liegt zeitlebens eine rein syndesmotische Verbindung vor, der das Meerschweinchen den schon, wiederholt beschriebenen, eigenartigen, der langen Trächtigkeit und der vorgeschrittenen Entwicklung seiner Jungen Rechnung tragenden Geburtsmechanismus verdankt« (4, p. 402). . Weber főbb vonásaiban a Caviához hasonló viszonyokat említ a Geomysnál »Das Maximum erreicht aber der subterrane Geomys, bei dem beim Männchen eine schmale Brücke die beiden Schambeine verbindet, während beim Weibchen ein weiter-Spalt die beiden Beckenhälften trennt. Diese ist aber nach F. L. Hisaw erst beimgeschlechtsreifen Weibchen der Fall ; die anfänglich bestehende Symphyse wird aber osteoklastisch aufgelöst unter dem Einfluss ovarialer Hormonen. Wird Owarialextrakt dem Männchen eingeschpritzt, so geht auch bei ihm die Symphyse verloren« (9, p. 248). Befejezésül összehasonlítás végett közlöm a hím és nőstény medence legfontosabb méreteit. Legjelentősebb eltérés a hím- és nő medence nyíl-(Conjugata vera) és ferde(Conjugata diagonalis) majd a medencekijárat haránt átmérői (Distantia intertuberosa) között található. Már a semiadult nőstény medence nyílátmérője (24,5) és ferde átmérője (25,1) nagyobb az aduit hím medence hasonló méreteinél (nyílátmérő 21,3, ferde átmérő 22,2). Nőstényeknél (csak aduit példányoknál) a medencekijárat haránt átmérője lényegesen nagyobb (19,8—20,1), mint a hímeké (15,6— 17,3). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a nőstény medence hosszabb, a kijárata pedig tágasabb a hímekéhez képest. A medence többi méretei valamennyien a nőstény medencebejárat szélesebb, öblösebb voltát bizonyítják. Irodalom : 1. B o d n á r, B. : Adatok a magyar földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) anatómiájának és életmódjának ismeretéhez (Szeged, 1928). — 2. B o 1 k, L. u. a. : Handbuch der vergleichenden Anatomie der Wirbeltiere (Bd. 4—5. Berlin u. Wien, 1938). —3. Bronns,