Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Móczár, M.: Magyarország és a környező területek dongóméheinek (Bombus Latr.) rendszere és ökológiája

vagy kissé hosszabb, mint a 4. — Hossza : 12—16 mm .. * 14. silvarum L. ssp. distinctus Vogt 27. A 3. lábszár hátsó szegélyszőrei olyan hosszúak, mint a legnagyobb szélesség fele 28 — A3, lábszár hátsó szegélyszőrei rövidebbek, mint a lábszár legnagyobb szélességének a fele *.. 29 28. Olajsárga, csak a középháton van fekete szalag. A fejpajzs sárga szőrei feketével kevertek. A pofa hosszabb, mint a rágótő szélessége. A 7. hátlemez közepe fekete. A combszőrök hosszúak, őszesek. A 3. lábfejtő szőrei aprók. — Hossza : 14—16 mm 6. distinguendus Mor. — Az egész test sárgás. A középhát fekete szalaggal. A 2—3. hátlemez vörösbarnás, a 6—7. közepe fekete. A fejpajzs fekete szőrű. A pofa másfélszer hosszabb, mint a rágótő szélessége. Néha a tor és az 1—3. hátlemez világos szőrei feketével kevertek. — Hossza: 14—16 mm 30. serrisquama Mor. 29. A középjiát fekete szalaggal. Az elő- és utóhát, a potroh töve világos, a többi része majdnem egészen vörhenyes. Néha a 3. hátlemez fekete szőrökkel kevert. A test nyúlánk. A fejpajzs szőrei feketék. A rágó szakálla gyér és rövid szőrű. A combszőrözet vörösbarna-barnásfekete. — Hossza: 15—17 mm 8. pomorum Pz. — Sárga színű. A középhát fekete szalaggal. A fragranshoz hasonló, de jóval kisebb és a 6—7. hátlemez fekete. Szőrözete rövid, bársonyszerű, nyírottnak látszik , 16. zonatus Sm. f. apicalis Mor. A dongóméhek elterjedése A dongóméhek Dél-Afrika, Ausztrália és a Csendes óceán szigeteinek kivételével az egész Földön elterjedtek. Legtöbb faj él Európa, Ázsia és Amerika északi felében, kevesebb a számuk Dél-Ázsiában és Dél-Amerikában. Európában 46 faj fordul elő. Ebből a tárgyalt területen 30 faj, tehát az európai fajok 65%-a ismeretes, ezért a dongómén fauna gazdagnak mondható. A tárgyalt terület dongóméh faunája az alábbi faunaelemekből van összetéve : 1. Palearktikus fajok. A palearktikum területén mindenütt előfordulnak. 2 faj tartozik ide, a fauna 6,67%-a. Ezek a terrestris és a lapidarius.

r 2. E u r á z i a i fajok. Európában, Észak- és Közép-Ázsiában honosak. 5 faj, az összfauna 16,67%-a sorolható ide. Ilyenek a hortorum, agrorum, muscorum, pratorum és a hypnorum. A két utóbbi Közép-Ázsiából nem ismeretes. 3. Európai fajok. Kivéve Európa legészakibb és legdélibb területeit, mindenütt megtalálhatók. 2 faj : a helferanus és a silvarum distinctus tartozik ide. A fauna 6,67%-a. 4. Észak- és középeurópai fajok: a subterraneus, distinguendus, derhamellus, equesiris, soroeensis, lucorum és a jonellus. 7 faj, a fauna'23,33%-a. 5. Középeurópai fajok: a pomorum, confusus és a paradoxus. 3 faj, a fauna 10%-a. 6. Közép- és déleurópai faj: a ruderatus eurynotus. 1 faj, a fauna 3,33%-a. 7. Mediterrán faj: az argillaceus, 1 faj, a fauna 3,33%-a. 8. Montan (közép- és magashegyi) f a j o k. 2 faj, a fauna 6,67%-a tartozik ide. Ezek az elegáns és a mastrucatus. 9. Alpesi fajok. Előfordulnak a Pyrenaeusokban, az Alpokban és a Kárpátokban. Ilyenek a gerstäckeri és a pyrenaeus. 2 faj, a fauna 6,67%-a. 10. Pontusi fajok. Hazájuk Délkelet- és Kelet-Európa. 5 faj, a fauna 16,67%-a tartozik ide. Ezek a jragrans, zonatus, laesus, haematurus és a serrisquama. 11. Endemikus faj. A dongóméhek között nincs, csak a 4 új változat. Ezek a pratorum f. hyperburellanus nov., pratorum f. hypertatranus nov., confusus f. albofasciculatus nov. és a paradoxus f. quadricolor nov. Valamennyi csak a tárgyalt területről ismeretes.