Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1953)

Bohus, G. ; Podhradszky, J.: A búza kőüszögjét okozó Tilletia-fajok hő- és talajnedvesség igényére vonatkozó vizsgálatok

mind a T. triticoides esetében. Tehát körülbelül átlag két nap eltolódás van az alacsony és a magasabb (még az optimális) hőmérsékleten bekövetkező csírázás között. A teljes csírázás 10 nap elteltével még az 5—7 C°-on is bekövetkezik. Az optimális hőmérsékleten ugyanez már az 5. nap elteltével beáll. Itt tehát 5 nap eltolódás van. A búza csírázásának optimális hőmérséklete 25 C°-nál van. Alacsonyabb hőmérsékletek felé csírázása és fejlődése meglassul, illetve megnyúlik. A gazdanövény elnyúló fejlődésével párhuzamosan az üszögspórák csírázása is elnyúlik, vagyis a hosszabb fejlődési idő alatt is a búza csíranövényke fertőződésére állandóan megvan a lehetőség, aminek „redménye a magas fertőzési százalék. A hőmérsékletigényre vonatkozó vizsgálattal kombináltan beállított talajnedvességi kísérletek már eltéréseket mutatnak a két kőüszögfajnál. A csíráztatáshoz használt kiscelli, már humuszosodott barna agyag esetében 29% nedvesség mellett a spóracsírázás nem volt észlelhető. Ez a talaj erősen repedezett s nedvességtartalma nem elegendő a spórák csírázásához. Még a 34% nedvességű talaj is repedezett, de ezen már gyér csírázás jelentkezett és pedig a T. foetidanál a 14 és 18 C° között. Maximális csírázás 1%, középértékben 0,4 és 0,5%. Ettől a nedvességfoktól kezdve a spóracsírázás %-a valamennyi kedvező hőmérsékleti fokon rohamosan emelkedik. Az alacsony hőmérsékleteken a csírázás kezdete, mint fent említettük, kitolódik és akkor is elsősorban a nedvesebb talajokon jelentkezik. A magasabb hőmérséklet előbbrehozza -a csírázás kezdetét napokban is és a szárazabb talajok felé is, megint elsősorban a T. foetida-nâl. A 39% víztartalomnál a spóracsírázás százaléKa a 34% víztartalomnál észlelt százalékhoz viszonyítva már lényegesen magasabb. Ennél a víztartalomnál a kedvezőbb hőmérsékletű fokokon — T. foetida-nál 10—18 C° között, T. triticoides-né\ 10—15 C° között —, a spóracsírázás eléri a 60%

o-ot is. A 90—100%-os csírázás már a következő vizsgált talajnedvességi fokon, 50%-on volt észlelhető a 6-ik napon mindkét fajnál a 10—18 C° között. Az 59% nedvességű talajon ugyancsak a 6-ik nap elteltével érte el a csírázás 10 és 18 C° között a csúcsot, 95—100%-ot mindkét kőüszögfajnál. 71% talajnedvességnél a T. triticoides 10 és 18 C° között továbbra is 100%-osan csírázott a 6-ik nap elteltével, a T. foetidá-ml ellenben e nedvesebb talajokon visszaesés volt észlelhető (70—80%). Még inkább ez volt a helyzet a 84% nedvességű talajokon. A T. triticoides a nedves talajon is kifogástalanul csírázott s a 6-ik napon 10 és 18 C° között, 100%-os értékeket ért el. A T. foetida ugyanakkor méginkább visszaesett s a faj optimális hőmérsékletén, 18 C°-on pl. már csak 60% volt a csírázás. 10 C° alatt és 18 C° fölött ez a különbség eltűnik, a két faj talajnedvesség-igénye hasonló : 10 C° alatt 59%, 18 C° fölött 71—84%,. Ez igen lényeges és a két faj földrajzi elterjedését tekintve, döntő jelentőségű különbség. A bevezetésben megemlítettük, hogy a legkedvezőbb fertőzési hőmérsékletekre vonatkozó megállapítások szerint, 10 C° körüli, illetve inkább valamivel 10 C° fölötti (10—12 C°) hőmérséklet az, amely mellett a legnagyobb fertőzés szokott bekövetkezni, sőt 0 Így a y szerint éppen a 10—18 C° közötti hőingadozás eredményezi a legerősebb üszögfertőzést. Már most ezen a fertőzési hőmérsékletoptimumon a talajnedvességtől függően egyik vagy a másik kőüszögfaj jut előtérbe oly értelemben, hogy az alacsonyabb, 59% körüli talajnedvesség, a T. foetida spóráinak és fertőzésének kedvez, a magasabb, 71—84%-os talajnedvesség viszont a T. triticoides csírázását és fertőzését segíti elő. Ez azt jelenti, hogy ha a búzacsíra körül a T. foetida és T. triiticoides spórák számát egyformának feltételezzük, épp így virulenciájukat is megegyezőnek vesszük, akkor alacsony talajnedvesség mellett, szárazabb talajban a T. foetida, nedvesebb talajviszonyok mellett pedig a T. triticoides fertőzése a valószínűbb. Vagyis csapadékosabb viszonyok a T, triticoides, szárazabb viszonyok pedig a T. foetidia csírázásának, fertőzésének s végső