Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1953)

Bohus, G. ; Podhradszky, J.: A búza kőüszögjét okozó Tilletia-fajok hő- és talajnedvesség igényére vonatkozó vizsgálatok

üvegedényben tartottuk. A vizsgálatokat január, február és március hónapokban végeztük. Észlelések leírása és kiértékelése (1., 2. táblázat, 1., 2., 3. ábra, IV. tábla) Ha a kőüszögspórák csírázását vizsgáljuk a különböző hőmérsékleteken az optimális nedvességfokon, akkor a következőket észleljük : A Tilletia foetida-nál a második nap elteltével az 5—7, 8—10 és 10—12 C° hőmérsékleten csírázás még nem jelentkezett. 14—15 C°-on azonban már volt némi gyenge csírázás. Az optimum 19 C°-nál volt (4%). Ezután a spóracsírázás százaléka lecsökkent és 24 C°-nál már 0% volt. A harmadik nap elteltével a spóracsírázás már 8—10 C°-on is jelentkezik (0,8%). A csírázó spórák száma ugyancsak 19 C°-ig emelkedik, azután csökken 24—25 C°-ig. Ekkor már egy-két spóra e hőmérsékleten is csírázik. Általában a legmagasabb csírázási százalék e napon 31% volt. A negyedik nap elteltével egyes talajnedvesség értékeknél robbanásszerűen felugrik a spórák csírázása 10 és 22 C° között. Virulens spóraanyag 4 nap elteltével már 5—1 C°-on kezd csírázni, kevésbbé virulens spóraanyag csak 8—10 C°on. Magasabb hőmérséklet felé a csírázási százalék emelkedik, 10—12 C°-nál már közel 50%, 14— 15C°-nál60%. Az optimumot 16—18 C°-nál éri el (70%), tehát itt már valamivel eltolódik az optimum alacsonyabb hőmérsékleti pont felé. 19—22 C°nál már^rős visszaesést mutat a csírázás, 24—25 C°-nál már csak a virulens spóraanyagnál van csírázás. 27—28 C°-nál csírázás nincs. Hat nap elteltével már 8—10C°-tól kezdve igen magas a csírázó spórák száma, 70%, sőt Î0

—12 C°-on már 90%, körüli. Másik jellemző dolog, hogy kicsi az egyes hőmérsékleti pontok között észlelhető csírázási százalék különbség. Az optimum ekkor is 16—18 C°. Ez optimum fölött a csírázás százaléka megint hirtelen csökken, 24—25 C°-on már alacsony (15%) s 27—28 C°-on már csírázás nincs. Hét n a p elteltével csak az -5—7 és 8—10 C°-on volt emelkedés a spórák csírázási százalékában. A többi hőmérsékleti pontokon az előző naphoz viszonyítva már nincs változás, 6 nap alatt a spórák elérték a csírázás maximumát. Az 5—7 €°-on a csírázó spórák száma még emelkedik, egészen a 10-ik napig s akkor 90%-ot ér el. A Tilletia triticoides-né\ a helyzet hasonló. A második nap elteltével a spóracsírázás először 14—15 C°-on jelentkezik. A spóracsírázás százaléka 19 C°-i£ emelkedik (1,7%), feljebb csökken és 24 C°-nál 0%. Három nap elteltével a spóracsírázás már 8—-10 C°-on is jelentkezik. A csírázó spórák száma ugyancsak 19 C°-ig emelkedik (31,5%), azután csökken és 24—26 C°-on csaknem 0%. A negyedik nap elteltével a T. triticoides-né\ is ugrásszerűen megnő a csírázó spórák száma. Virulens spóraanyagnál a T. foetida-hoz hasonlóan, már 5—7 C°-on megkezdődik a csírázás, kevésbbé virulens spóraanyagnál pedig 8—10 C°-on. 16—18 C°-ig emelkedik a spóracsírázás(70%), azonfelül csökken és 27—28 C°-on megszűnik (0%). A maximális csírázás tehát itt is, mint a T. foetida-m\, eltolódott a valamivel alacsonyabb hőmérsékleti pont felé. Hat nap elteltével 5—7 C°-on aránylag alacsony a csírázási százalék (14%), 8—10 C°-on azonban már hirtelen felugrik 70%-ig. 10—12 C°-tól 16—18 C°-ig szintén ugyanazt a csírázási százalékot észleljük s egyre több talajnedvességi fokon, elsősorban a nedvesebb változatokon, közelíti meg a csírázás százaléka