Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1953)

Tokody, L.: Proustit és xantokon Baia Laposului - Láposbányáról (Románia)

Proustit és xantokon Baia Läposului — Láposbányáról (Románia) írta : Tokody László, Budapest Kupás Gyula ajándékából Baia Láposului-Láposbányáról proustit és xantokon rendkívül szép és érdekes kristályait vizsgáltam meg. A láposbányai bányákat 1949-ben altáró hajtásával összekötötték Nistrü-Misztbányával. A táró eló'rehajtásával vagy 12 új télért tártak fel, illetve harántoltak. Az egyik telér keresztezése közben, az u. n. Etelbánya alatti részen bukkantak a proustit és xantokon kristályokra. Ezek az ásványok Láposbányáról eddig ismeretlenek voltak. A telérkőzet anyaga tömör kvarc, amiben vagy rajta néhány pirit- és kalkopirit-szemcse ismerhető fel ; de kristályokban nem fordul elő. A tömött kvarcra szürkés vagy fehér áttetsző /cvarc-kristályok telepedtek s rajtuk az m |l010|, r {lOÏl} és z {oiíl| forma állapítható még. A kvarckristályokon ülnek a ragyogó, világosvörös, átlátszóprousí/í-knstályok. Axantokon részben a kvarckristályokon, részben a proustiton foglal helyet. A kvarckristályok tetőző lapjain némely­kor fekete, fénytelen, igen lágy, porszerű ásvány jelenik meg, ami valószínűleg argentit. Kupás Gyula két kisebb darabot adott át vizsgálatra, mindkettőn a fent leírt ásvány­társaság figyelhető meg. A darabok legfeltűnőbb ásványa a proustit. Hajszálvékony vagy legfeljebb 0,25 mm vas­tag kristályai hosszúra nyúltak, tűszerűek ; a legnagyobb kristályok hossza 2 mm. A kristályok többnyire sugarasan elrendeződött csoportokat alkotnak, máskor fenyőág módjára összenőttek, egyedül álló kristályok ritkábban mutatkoznak. A hipoparallel összenövések igen gyakoriak. A proustit-kristályokra xantokon nőtt rá. Általában a ránövés a proustit-kristályok alsó harmadán figyelhető meg (1. rajz). A xantokon-kristályok vagy gallérszerűen csoportosulva •és egymással szorosan összenőve vagy elszórtan nőttek a proustitra (1. rajz). Gyakori és érdekes jelenség, hogy a proustit-kristályoknak a xantokon-gyűrű alatti része jelentékenyen vékonyabb, mint a gyűrű feletti része, de a prizmalapok párhuzamossága állandó. A proustit kristályok kombinációja rendkívül egyszerű ; minden megvizsgált kristályon csak két forma : a {1120} és e {01Í2} jelenik meg. Ezekre vonatkozó szögadatok : Mért Számított 1 a: a = (1120) : (2ÍÍ0) = 59° 59' 60° e:a = (01Í2):(1120)= 68° 25' 68° 37' :e= : (1012) = 42° 43' 42° 46' A lapok tükrözése tökéletes, ami a szögértékből is kitűnik. A proustitra nőtt xan/o/con-kristályok mérésre nem alkalmasak egymással való összenövésük miatt. Igen szép kristályok ülnek közvetlenül a kvarc-kristályokon. Ezek részben önálló, részben egymással hipoparallel összenőtt kristályok. Leg­nagyobb méretük 0,5 mm. Színük vörösesbarna. Élénk gyémántfényűek. Át nem látszók. Karcuk narancsvörös. Vékony lemezeik barnássárga színnel áttetszők­átlátszók. Három kristályon a következő 8 formát állapítottam meg ; a csillaggal (*) jelzettek általában újak. • Miers-Prior felállítása 2 Peacock felállítása 3 c{00l} c{00l} d{50l} d{101}

Next

/
Oldalképek
Tartalom