Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1953)

Herrmann, M.: A Bükk-hegység fiatal harmadkori magmás kőzetei és tufái

Középértékben tehát a tufák oxidációs foka jóval nagyobb, mint a láváké. A tufák oxidációs foka 3,4—14,8 közt váltakozik, míg a láváké 1,1—6,1 közt. Ezek az adatok Szádeczky-Kardoss vizsgálataival összhangban állanak és a levegőnek a magma megmerevedésekor gyakorolt erős oxidáló hatását bizonyítják. Megvizsgáltam a kőzetek szövete és az oxidációs foka közti viszonyt is. S z á deczky-Kardoss szerint ugyanis elvben feltételezhető, hogy a szövetben, a légi hatás nemcsak az oxidációs fokot növeli, hanem hűtő hatásával a felszínen legutoljára kristályosodó —• túlnyomóan alapanyagjellegű — magmarészlegben a kristályosodási fokot is csökkenti. Táblázatban összefoglaltam a Leitz-féle integrációs asztallal megmért szemcsenagyságokat az elemzett és így ismert oxidációs fokú kőzeteken : Lelőhely Földpát Kvarc Biotit Magnetit Piroxen hiperszt.) Szekund, színes Üveg, vagy Ill-nál kisebb in* H.b.* Il.a* I.* E i Oxidációs fok Felsőtárkány (1.) 6,5 8,5 8,0 3,0 — 76,0 17,5 5,0 1,5 — 100,— 14,8 Pajados hegy (2.) 6,2 7,7 7,4 4,1 — — 74,6 14,5 7,5 3,4 — 100,— 10,1 Felnémet (4.) 13,0 T6 7,4 — — — 78,0 2,6 13,2 6,2 100,— 9,0 Deménd (8.) 9,0 11,0 6,7 — — — 73,3 1,0 9,6 6,8 9,3 100,— 7,3 Csöröszbánya (13.) 21,0 — 8,2 - 2,3 16,8 — 51,7 0,6 27,2 10,9 9,6 100,— 6,2 Bogácstól ÉÉK. (14.) 37,9 —• 0,7 3,1 5,7 15,1 37,5 5,9 40,7 15,9 — 100,— 3,4 Bogács (15.) 20,5 8,8 3,6 — 5,3 — 61,8 1,6 25,7 10,9 — 100,— 9,0 Novaj (16.) 18,1 — — — 2,6 22,8 56,5 4,5 16,7 ' 7,8 14,5 100,— 4,6 Csereserdő (17.) 4,5 2,3 3,4 — 40,6 — 49,2 8,0 17,7 13,1 12,0 100,— 5,6 Tibolddaróc (18.) 15,4 — 2,6 2,9 30,1 49,0 5,8 20,1 16,7 8,4 100,— 4,5 1 Kacs (7.) 1 20,2 7,6 18,4 .—. 53,8 — 16,7 10,5 19,0 100 — 1,1 Kisgyőr (5.) 20,2 6,4 8,1 — — •— 65,3 3,1 16,0 12,4 3,2 100,— 6,1 Nyomőhegy (9.) 14,1 7,5 4,8 —• — — 73,6 1,3 16,8 3,2 5,1 100,— 2,0 Nagyjátó 14,8 6,9 — 7,6 22,4 —; 48,3 3,4 35,6 12,7 — 100,— .—• Tibolddaróc (19.) 25,1 0,2 — 3,2 26,3 — 45,2 2,1 30,5 16,4 5,8 100,— 2,9 ! •1 A mérések adataiból szerkesztett kumulatív görbékről (—hol hibaforrás az, hogy a nem mérhető, 0,01 mm-nél kisebb szemek üveganyagnak számítanak—)>, leolvasható az említett elmélet igazolása. — (L. 6—7. ábrákat.) * * III. == 0,1—0,01 mm közt ; Il'b = 0,1—0,5 mm közt ; Ha - 0,5—1 mm közt ; I. = 1 mm-nél nagyobb.