Rotarides Mihály - Székessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 36. (Budapest 1943)

Soós, Á.: Adatok a Crenobia alpina, Euplanaria gonocephala és Polycelis cornuta hazai elterjedéséhez

gáltató forrásban a Crenobia alpina él, ellentétben MÉHELY professor megállapításával, aki azt írta (1. c. p. 117.), hogy a „Doroszlói-patak egész vonulatában, torkolatától forrásáig csak a Pl. gonocephalanak szolgál tartózkodásul; Pl. a/pmanak nyoma sincs benne". Magam főleg a hegység északi oldalában lévő s planáriák szempontjából eddig még nem ismert forrásokat és patakokat kutattam át. így vizsgálataim szerint a Hét-forrás kifolyásában a Crenobia alpina és Euplanaria gonocephala együtt él, de csak kis darabon, mert a Hét-forrástól északra fekvő völgyből jövő patakkal — amelyet csak az Euplanaria gonocephala lakja — való egyesülése után mindössze a utóbb említett faj fordul elő. A Hármas-patak fő, az Árpádforrás felől jövő eredési-ágának alsó szakaszában, valamint magában a Hármas-patakban egyedül az Euplanaria gonocephala otthonos. A Stájer-házak alatt két ágból fakadó és a Hármas-patakba ömlő Stájer-patakban DUDICH professor Crenobia alpmat és Euplanaria gonocephalat gyűjtött. A vizsgált források közül mindössze a Borhás-kútban találtam nagy mennyiségben Crenobia alpinat. míg a Hörmann-, Sáros- és Árpád-forrásokban planáriákat nem sike* Hill gyűjtenem. Rozsnyó-környéke (Gyűjtési idő: 1941). májas 11—13.) A Rozsnyótól északra mintegy 10 km-re fekvő Ökörhegy („Pozsáló"-nak is nevezik, 1286 m) déli oldalán lévő menedék ház alatti igen hidegvízű források mindegyikében Crenobia alpinat gyűjtöttem. E források vizéből összeadódó Láz-patak felső szakaszát is csupán ez a faj lakja. A patak mentén alább szállva kb. 800 m-es magasságban már az Euplanaria gonocephala is megjelenik s attól kezdve együtt fordul elő a két faj. Csúcsom felett a Crenobia alpina már nagyon ritka s a gyár vízelzárója előtt csak Euplanaria gonocephalat sikerült gyűjtenem s innét egész Rozsnyóig, mindinkább kevesbbedő számban ez a faj lakja a patakot. Az Aranyósi-vöígyből jövő patak alsó szakaszában az „ördögkő" alatt csak hosszas keresés után sikerült a sebesen rohanó vízben fekvő kövek aljáról egy-két Euplanaria gonocephalat gyűjteni. E patak Csúcsom alatt szakad a Láz-patakba. A Rozsnyótól keletre lévő nagyobb szomszédos völgyben futó Pacsai-patakot Krasznahorkaváralja és Andrási (Pacsa) között az Euplanaria gonocephala népesíti be, úgy szintén a Hegyes-tetőről (882 m) jövő jobboldali mellékágának alsó szakaszát. Említésre méltónak tartom megjegyezni, hogy az eddigi gyűjtőhelyek mind csillámpalás területen voltak. Rozsnyótól délre, Jólész községtől délnyugatra a Szilicei-fennsík