Rotarides Mihály - Székessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 36. (Budapest 1944)
Rotarides, M.: Praeglaciális csigák a Solymári-barlangból
dósé akkor lényegesen eltérő volt a maitól. E két körülmény természetesen bizonyos egyéniséget nyom a pleistocén fauna jellemére." Az összehasonlítással kapcsolatban nem hangsúlyozza, noha szintén fontos lehet, hogy a jelenkori fauna az adatok bizonysága szerint sokkal kevésbbé tér el a praeglaciális faunától, mint a Pleistocén faunájától s hogy éppen a Pleistocénben voltak mélyreható faunaváltozások, melyek mind a faunaelemek helyi eloszlásában, mind pedig általános elterjedésében is megnyilvánultak. Faunák egymást követése, a successio, általában a faunisztikai összetétel irre"versibilitásához van kötve. Annál érdekesebb, hogy az újabban feltárt postpliocén és pleistocén faunák azt a látszatot keltik, mintha a Pleistocén környezetváltozásainak (klíma, stb.) lezajlása után újra egy régi fauna volna visszaállóban. A valóság azonban az, hogy azokon a helyeken, ahol praeglaciális faunákat tártak fel, a változások nem voltak mélyrehatóak; a fauna hosszú időn át inkább a mikroklíma hatása alatt állott s a környezetet a klímaváltozások csak jelentéktelenül befolyásolták. PRÄGLAZIALE SCHNECKEN AUS DER HÖHLE VON SOLYMÁR. Von M. ROTARIDES (Budapest). Durch die Freundlichkeit des Herrn MIKLÓS KRETZOI erhielt ich präglaziales Schneckenmaterial aus der Höhle von Solymár m den Budaer Bergen zur Bearbeitung. Die Schalen lagen im roten Sediment der Höhle und sind — sowohl die kleinen, als auch die großen Arten — ziemlich brüchig, ohne daß aber dadurch ihre Bestimmbarkeit wesentlich beeinflußt würde. Die kleine Fauna besteht aus folgenden Schnecken: 1. Zebrina detrita MÜLL., zwei Exemplare. 2. Chondrula iridens MÜLL., ein Bruchstück. 3. Cochlodina laminata MONT., ein Exemplar. 4. Clausilia dubia DRAP., ein Exemplar. 5. Aegopis Derticillus FÉR., mehrere Exemplare. 6. Daudebardia sp., ein Bruchstück, dessen Zugehörigkeit zu dieser Gattung unzweifelhaft ist. 7. Semilimax sp., ein vollständiges Exemplar. 8. Euomphalia strigella DRAP., mehrere vollständige und einige junge, oder unvollständige Exemplare,
