Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)
Móczár, L.: Redősszárnyú darazsaink (Fam. Vespidae) elterjedése a történelmi Magyarországban
még mindig rendkívül hiányosak. Amikor 1935-ben a rendelkezésemre álló anyag feldolgozásához kezdtem, munkám vezérfonalául hasonló célt tűztem ki: hazánk állatföldrajzi viszonyainak ismertetését hymenopterologiai, szűkebb értelemben véve a redősszárnyú darazsak szempontjából. Faunaelemek. Az egyes faunaelemek megállapítását két körülmény nehezítette meg. Európai vagy a palaearktikus fajokat felsoroló és azok földrajzi elterjedését tárgyaló munkát vagy nem találunk az irodalomban, vagy ha van is ilyen munka, az elavult. Ezekből pedig a mai állat földrajz komoly következtetéseket nem vonhat le. Mindössze BERLAND (3), KOSTYLEV (6), MAIDL (7), BIRULA (2) értékes munkái nyújtanak ebben a tekintetben némi támpontot. A másik nehézséget a darazsak meglehetős nagy variálása okozta. Feltűnő jelenség ugyanis, hogy míg a palaearktikus fajoknak az egyéni variálása a nagyobb — úgyhogy mellette a lokális variálás egészen háttérbe szorul —, addig az orientális régióban a lokális variálás az uralkodó, az egyéni variálást csaknem egészen kiszorítja (22). Nyilvánvaló oka ennek az, hogy az orientális régióban élő fajok elszórt nagyobb szigeteken élnek, ami pedig előbb-utóbb földrajzi alfajok kialakulására vezet. Ezzel ellentétben a palaearktikumban élő fajok széles elterjedésűek, nem szigetelődtek annyira el, tehát alfajok nem, vagy sokkal kisebb mértékben alakulhattak ki. Vizsgálataim eredményeképen hazánk darázsfajait 12 elterjedési típusba osztom be. Ezek a következők: I. Holarktik us f a j o k. Az ide tartozó fajok részben Európában és Északamerikában, részben az egész északi félgömbön honosak. 8 faj tartozik ide, faunánk 10.1 %-a. Macrovespa crabro L., 1 Dolichovespula media DE GEER, silvestris SCOP., norvegica FABR., norvegica var. saxonica FABR., Vespa rufa L., germanica FABR., vulgaris L., Pseudovespa austriaca Pz. II. Palaearktikus fajok. Az egész palaearktikum területén előfordulnak. Faunánkból 9 faj (10.14 %) tartozik ide. Eumenes coarctatus L., Odynerus crassicornis Pz., Dantici Rossi, parvulus LEP., Ilerrichii SAUSS., antilope Pz., Polistes gallica L. opina1 Dolgozatom befejezése után jelent meg BLÜTIIGEN, P., Systematisches Verzeichnis der Faltenwespen. (Konowia, Bd. XVI. p. 270—295.) cikke, mely részben más nomenklatúrát használ, ezt azonban már nem állt módomban figyelembe venni, viszont dolgozatom lényegét úgy sem érinti.
