Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

peremszélek elhelyezkedése nem egyforma és a leírt originálistól is többé-kevésbbé különbözhet. Ezt a nagyfokú variálást különben már HOFMANN is kiemelte, sőt érzékítette is, mikor az idézett X. táblán a 3b. alatt jóformán egészen kerekszélű példányt rajzoltatott le, ill. számított hozzá a fajához. 229. Lucina (Myrthea) rectangulata HOFM., nov. var. orbicu­laris. (HOFMANN: X. 3b.) Tekintetbe véve HoFMANNnak fent jelzett és ábrázolt kerek alakját s a mi idetartozó példányainkat, célszerű­nek látszott ezeket végső tagként külön varietásnak venni. Annál inkább, mert, mint HOFMANN ábráján is jól látható, a búb baloldalán levő, erős behajlás és a jobboldalon levő, félhold alakú, gyenge perembehajlás — egyébként is meglehetősen elválasztja a L. rectan­gulaiatóX, úgy, hogy esetleg majd új fajnak kell venni. 250. Lucina (Myrthea) elongata nov. sp. (II. T. 26. f.) Jól meg­tartott, 25/22 mm-es, balteknőnek megfelelő, díszítéses kőbelünk (mellette a jobbteknő is ott van, de búbja töredékes és alakja elnyo­mott) hosszúkás, előrehajló formájú. Búbjának excentricitása jóval több, mint kétszeres. Hátsó pereme az egyeneshez közel áll és jócs­kán kiugró szöglettel kapcsolódik az egyenletes és elég erős ívben hajló, alsó peremhez. Mellső pereme szintén elég közel áll az egyenes­hez és szintén erős sarkot alkotva csatlakozik a záróperem mellső részéhez. Az utóbbi felett gyenge behajlás van. Héjfelületét erős, koncentrikus lemezsorok borítják. 251. Lucina (Myrthea) elongata nov. sp. var. nov. dregeri. (II. T. 27. f.) Ebből az új változatnak vett formából két összetartozó kő­belünk és egy harmadik benyomatunk van. A jobbteknőnek meg­felelő kőbél (a másiknak mellső részlete eléggé sérült) 17/15.5 mm át­mérőjű. Kerekebb forma, mint a törzsfaj. A mellső és hátsó perem azonban itt is közel áll az egyeneshez. Búbjának excentritása alig éri el a másfélszerest. Mellső pereme felett levő behajlás hosszabb és szélesebb, mint a törzsfajnál. Azonkívül gyönge taraj is mutat­kozik a héjon. 252. Lucina (Myrthea) taurine BON. (SACCO: 29. XXI. 24—26.) 10.5 mm-es balteknőnek megfelelő, elég sok héjmaradványos kő­belünk sűrű koncentrikus ráncokkal van borítva s így jól megegye­zik az ismert déli típusú miocén fajjal. 255. Lucina (Myrthea) cfr. taurina BON. 11/9 mm-es kőbelünk szintén balteknő, a fenti olasz miocén fajhoz közel áll. Csupán meg­nyúltabb és kisebb alakjában (11.5/8.5 mm) és alsó peremének erős íveltségében tér el a faj jellegétől. 254. Lucina (Myrthea) taurina BON. var. (?) Két 10/8.5- és

Next

/
Oldalképek
Tartalom