Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

nek megfelelő díszítéses kőbél alakjában sikerült megtalálni. Mé­rete 20/13. mm. 132. Nucula häringensis DREGER, var. (?). A fenti fajnak több, jelleg tekintetében eltérő alakját lehet varietásként megkülönböz­tetni. A legjobban megtartott, baloldali teknőnek megfelelő díszíté­ses kőbél mérete 22/15 mm. A fő különbség itt abban van, hogy úgy a lunula felett, valamint a hátsó perem felett a héjon erősebb bemé­lyedés van, utána pedig tekintélyes kiemelkedés, amelynek segítsé­gével a nem ép példányok is könnyen felismerhetők. 133. Nucula cfr. degrangei COSSM.—PEYR. (COSSM. PEYR.: 1912. V. 30—33.) 6.5/6.5 mm-es balteknős, díszítéses kőbelünk az aquitaniai öböl miocénjéből leírt fajhoz áll közel. Búbja, amely nem olyan he­gyes, mint a holotypusé, kissé jobban előre hajlik. Héjának koncent­rikus sávozata is erősebb valamivel. 134. Nucula deeheni PHIL. (KOENEN: LXXIIÍ. 16—18.) 13/11 mm­es, baloldali teknőnek megfelelő kőbelünk, úgy alakjánál, mint ritka, koncentrikus héjlemezeinél fogva egészen közelállónak vehető a westeregelni északnémet oligocén fajhoz. 135. Nucula praeelongata EDW. nov. var. nysti. (II. T. 3. f.) 15/9 mm-es jobboldali teknőnek megfelelő díszítéses kőbelünket — hosszúra nyúlt alakjával és ívelten, messzire kihajtó elülső pere­mével (így áll elő a hosszú és mély lunula), valamint a szabadszem­mel simának látszó, de nagyító alatt gyenge, de sűrű koncentrikus héjlemezeinél fogva a fenti faj (WOOD. p. 116. XIX. la—b.) új varie­tásának kellett venni. Valamennyire a Nucula mayeri HÖRN, fiata­labb harmadkorban gyakori fajra is hasonlít. (HÖRNES: II. T. XXXVIII. la—e.) 136. Leda (Costatoleda) psammobiaeformis TELEGDI ROTH nov. var. prisca. (II. T. 9. f.). 21/10 mm-es, jól megtartott, jobbteknőnek megfelelő, díszítéses kőbelünk jól egyezik TELEGDI— ROTH (87. sz. VI. 10—11.) Egerből leírt új fajával, ill. új subgenusával. Egyébként aránylag karcsúbb forma. Búbja erősebben kihajlik és a héján levő koncentrikus lemezek ritkábbak, de erősebben kiállók, mint az egri fajnál. A szárnynyúlványon levő bordaközi részeken nem láthatók a jelentős behajlások. Ezek itt többé-kevésbbé egyenesek. 137. **Leda (Costatoleda) hofmanni BOGSCH. (BOGSCH: p. 17. III. 7.). E faj anyagunkból nem került elő. A szerző értesítése alap­ján, ezt a leírt, új fajt (a M. Kir. Földt. Intézet 877. lelt. sz. példánya alapján, amelyet most nem sikerült megtekintenünk), szintén a fenti COSTATOLEDA subgenusba kellett sorozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom