Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

megnyúlt és visszahajló. A szárnyvég távolsága 42 mm. A búb itt több mint a felével, 28 mm-el van hátrább. Héjának belseje és ennek meg­felelően a kőbél, erősen hullámos felületre vall. 93. Avicula aff. cottaldina D'ORB. (CHENU: II. 159.) Töredékes kőbelünk (alsó része jórészben hiányzik) vékony, karcsú alakjával és csúcsával; továbbá rövid szárnyaival és a testén levő, gyönge radiális bordáinál fogva egyelőre a fenti alakhoz volt veendő. 94. Avicula nov. sp? (BOGSCH p. 16.) BOGSCH a kiscelli fauna összefoglaló felsorolásában említi a szépvölgyi feltárásból — köze­lebbi részletek nélkül. 95. Avicula sp. indet. (nov. var. intraradiata (?). Meglehetősen töredékes, héjas példányunk belsejében sűrű radiális bordázat lát­ható. Mérete 34/29. mm. A radiális bordázaton kívül még erős, kon­centrikus növekedési vonalak is észlelhetők rajta, amelyek hullá­mossá teszik. Az erősen kihajló balteknőjének hátsó füle teljesen hiányzik. Mellső füle is töredékes, de látható, hogy nagyjából há­romszögletes és kicsiny. A héj külsején, a forma kicsinységénél fogva, feltűnő a szabálytalanul elhelyezkedő és egyenlőtlen növekedési vonalak, ill. kiálló, vékony lemezkék erőssége, amelyek a teknőnek amúgy sem sima külsejét még jobban hullámossá teszik. Itt nyoma sincs radiális bordázatnak. X. fam.: Pinnidae. 96. *Pinna hungarica (Mayer) HOFM. (HOFM: XVI. 4. és XVII. la—b.). HoFMANNnak fenti, (CH. MAYERÍŐI is újnak nyilvánított és el­nevezett faja (de HOFMANN írta le a formát és közölte rajzát) meg­lehetősen gyakori faunánkban, ill. gyűjteményünkben. 97. *Pinna cfr. helvetica MAY (?) (GUEMBEL: p. 672.) HOFMANN az eleinte idevett példányokat a második munkájában ugyan áttette mind a P. hungaricák közé; azonban a nagy tömegű, részben elég sok héjjat megőrzött kőbelünk között néhány olyan is akadt, amely sűrű bordazatánál fogva inkább a helveticahoz volt vehető. 98. Pinna cfr. subpectinata MICHT. (SACCO: 25. IX. 2—3.). Fau­nánkban ebből a középsűrű bordázatú és gazdag változatossága, oligocén-miocénban gyakori törzsfajból két, meglehetősen letörede­zett felső részt sikerült találni. Méretük természetesen nem volt meg­állapítható. 99. Pinna subpectinata MICHT. cfr. var. transiens. SACC. (SACCO: 25. IX. 5.). Egyetlen, alsó részén eléggé töredezett kőbelünket —

Next

/
Oldalképek
Tartalom