Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

budai márgából származik. Az alsó oligocén után nálunk ugyanis hatalmas, TELEGDI ROTH KÁROLYtól infraoligocén denudációs periódusnak elnevezett időszak jött (105, 112.), mikor csak kevés terresztrikus üledék képződött itt-ott; a legiöbb helyen azonban csak letárolás, lepusztulás volt. Csupán később, a Rupélienben transgredalt újra alaposabban a tenger. Ennek a transgressiónak magasabb, tehát már a középső Rupélienbe tartozó, jelentős tengermélyüléssel jellegzett szakaszának üledékei a mi kiscelli agyagjaink. Vagyis a Lima (Acesta) miocenica SISM., var. szabói fajnak különböző rétegekből származó példányai között nemcsak tetemes korkülönbség van, hanem egyúttal nagyszabású élettáj-változás, életkörülmény-megszakadás, fauna-kipusztulás is. így a fajfejlődés most már hozhatott létre a megmaradt Lima (Acesta) miocenica SISM. var. szabóinak, megfelelő alakokat is az egyenes ágon, a visszatérő faunából; de megvolt a lehetőség arra, hogy az új életkörülmények között számos új ágazat fejlődhessék ki. Ezek közé tartozik a mi hatalmas alakunk, amelynek mérete 97/113 mm. Van egy másik kisebb, fiatalabb, de már nem juvenilis példányunk is, amelynek mérete 43/52 mm. HoFMANNnak hasonló nagyságú faja, ill. változata 90/125 mm; vagyis hosszúkásabb forma, mint a miénk. A var. hantkeininél jól szembetűnik az erősen elferdült, hosszúkás, ill. kihasasodó alak. A búbból kiinduló záróperem részlet nem egyenes, ill. vízszintes, hanem kissé felhajló. A héjon levő különbségeket, a csak gyenge héjtöredékeket megőrzött példányon nem lehetett jobban észlelni, de az eltérő méret és forma már legalábbis új varietás felállítását teszi szükségessé. Gyűjteményünk Acesta miocenicái és a GAÁL-féle tanulmány alapján ScHLOSSERnek a häringi fauna revíziójánál eszközölt azon megállapítását (77. p. 261.), hogy ÜREGERnek Lima häringensis nov. speciese azonos volna a mi L. szabói fajunkkal — nem tartjuk elfogadhatónak. T. i. a L. häringensisnek a búbból lefelé hajló záró peremrészlete van, nem pedig vízszintes — mint a Lima szabóinál. x^zonkívül pedig a búb erősen kiemelkedik és majdnem centrális helyzetű. SCHLOSSER különben 1922-ben megjelent „Revisiójában" a már előtte négy évvel, német nyelven is teljes terjedelmében megjelent, fenti Lima-munkát nem vette figyelembe, hanem csupán HoFMANNnak régi, 1872-ből való munkáját; a benne közölt, ill. ábrázolt, csonka L. szabói példánnyal. Vagyis az ott közölt töredékes alakra támaszkodott, nem pedig a szerencsésen megtalált és így jól kiegészített, teljes példányra, melyet GAÁL közölt. Ennélfogva DREGER Lima (Acesta) miocenica SISM. var. häringensis alakjának