Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

erős bemélyedések alapján. Búbja meglehetősen hátul álló és kiugró. Alakja is eléggé szögletes. 7. Dimya fragilis KOEN. var. crassiplicata SACC. (SACCO : 23. XI. 58.) 15.5/19 mm-es kissé töredezett héjú balteknőnk úgy alakjánál, mint héjdíszítésénél fogva idevehető. Csak valamivel nagyobb méreteinél fogva tér el a fenti St. Agatai (Tongriano) fajtól. II. lam.: Vulsellidae. 8. Vulsella cfr. obliqua. KOEN. (KOENEN: LXVI. 8—9.) 2 drb. 12/14, ill. 9/11.5 mm-es jobb és baloldali félteknőnket ehhez a lattorfi fajhoz kellett sorozni a jellemző párhuzamos, koncentrikus növekedési vonalaik alapján. A héj jó részben elpusztult. A megmaradt kőbelek a rétegnyomás következtében laposra préselődtek. A nagyobbik példányon pár ránc erősebben kiemelkedik, mint a törzsfajnál, ill. a kisebbiknél. 9. Vulsella cfr. reflexa KOEN. (KOENEN: LXXVI. 10—11.) 2 drb. 14/16 és 8.5/11 mm-es, kissé töredékes példányunk a jellegzetes, ritka ráncaik alapján a jelzett, szintén lattorfi fajhoz sorozható. Úgy a jobb, mint a baloldali félteknőnk megvan belőle. Belső részük sajnos nem látható. III. fam.: Ostreidae. 10. Amphidonta cfr. denticulata BRONN. (CHENU; II. fig. 998.) Az érdekes Ostrea-íéleséget, melyet két éphéjá 13/15 és 16/17 mm-es, jobboldali teknő képvisel faunánkban, a fenti fiatal fajjal lehetett elég jól azonosítani. 11. Ostrea cfr. neglecta MICH. (SACCO : 23 III. 7, 12, 14.) A fenti oligocénben gyakori alakkörbe lehetett soroznunk egyetlen baloldali, 8/10 mm-es, vékonyhéjú félteknőnket. 12. Ostrea negleeta MICH. var. rugosella SACC. (SACCO : 23. IV. 4.) Egyetlen, 17/19 mm-es, jobboldali félteknőnek köbeiét, továbbá egy 7/6 mm-es éphéjú, jobboldali félteknőt úgy alakjuk és méreteik, valamint az utóbbin levő, alig harmadrészben megmaradt héjmaradványuk és búbjaik alapján a fenti, olasz miocénből leírt változattal lehetett azonosítani. 13. Ostrea queteleti NYST. (KOENEN: LXIV. 1—3.) KoENENnek a Calbe a/S-ről közölt, hosszú egyenes záróperemmel jellemzett alakját, számos 12/16—28/34 mm közt változó példányban kaptuk meg. Többnyire a belsejük látható. A búb alatt levő, peremszegélyző ráncok egyes példányoknál eléggé erőteljesek, másoknál