Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Tokody, L.: Gipsz Nagybányáról és Felsőbányáról

XXXII. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI 1939. PARS MINERALOGICA, GEOLOGICA ET PALAEONTOLOGICA. GIPSZ NAGYBÁNYÁRÓL ÉS FELSŐBÁNYÁRÓL. Irta: DR. TOKODY LÁSZLÓ (Budapest). (3 ábrával.) Az alábbi ásványtani jegyzetek Magyarország két jelentős bányahelyének, az ásványairól híres Nagybányának és Felsőbányának érctelérein található gipszkristályokon végzett kristályalaktani vizsgálatok eredményét foglalják össze. Az ismertetendő gipszkristályokat 1903-ban DR. ZIMÁNYI KÁROLY űr, a Magyar Nemzeti Múzeum ny. igazgatója gyűjtötte s volt szíves feldolgozásra átengedni, amiért hálás köszönetemet e helyen is kifejezni kedves kötelességem. E kristályokon kívül az újabb gyűjtések anyagát is tanulmányoztam. * * * Nagybánya ércteléreinek ásványairól B. COTTA és E. FELLENBERG (1), majd Löw M. és TOKODY L. (2) közölt részletes felsorolást. Szerintük Nagybányán barnapát, kalcit, barit, pirit, arany, pirargirit, tetraedrit, stefanit, polibazit, argentit, ezüst, szfalerit, galenit, kalkopirit, realgar, auripigment, arzén, antimonit és markazit található. Ez ásványok közül a bournonit (3), pirargirit (4,2), miargirit (5) és tetraedritre (2) vonatkozólag jelentek meg tüzetesebb kristálytani vizsgálatokon nyugvó közlemények. A gipsz előfordulásáról és kristálytani sajátságairól eddig nincs semmi adatunk. Nagybányán a gipsz a Kereszthegy bányáinak régi evéseiből volt gyűjthető. A gipszkristályoknak három féleségét különböztethetjük meg; az egyes féleségek között nagy eltérés nincs. Az első féleséget a c-tengely irányában megnyúlt, 20—40 mm hosszú, ir5—5 mm széles és 0-5—1 mm vastag kristályok képviselik. Ezek víztisztán átlátszók, üvegfényűek. Egyes kristályok belsejében ezüstfehér, selymesen fénylő, hosszúkás, a kristályok egyik vége felé kihegyesedő mag van.