Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái

A Mecsekben előforduló 41 faj a következő: Gnaptor spinimanus, Blaps leíhifera, B. morlisaga, B. halophila, B. abbreviata, Pedinus Ullrichi, P. femoralis, Melanimon tibiale, Gonocephalum pusillum, Opatrum sabulosum, Crypticus quisqui­lius, Boletophagus reticulatus, B. interruptus, Eledonoprius armatus, Eledona agaricola, Scaphidema metallicum, Diaperis boleti, Platy­dema violaceum, Hoplocephala haemorrhoidalis, Alphiíophagus bi­fasciaíus, Pentaphyllus tesíaceus, Hypophloeus unicolor, H. longu­lus, H. fraxini, H. pini, H. bicolor, H. fasciatus, Palorus depressus, Tribolium madens, Uloma culinaris, Alphitobius fagi, A. testudineus, Menephilus cylindricus, Tenebrio obscurus, T. molitor, Neatus pici­pes, Anthracias cornutus, Laena Reiiieri, Cylindronoíus aeneus, C. laevioctostriatus, C. dermestoides. A faunaelemek százalékos eloszlása a következő: Pontusi-ponto­mediterrán 14,6%, mediterrán-déli jellegű 7,5%, európai-euroszi­bériai 56,1 %. A maradék 22 % az ubiquista fajok közt oszlik meg. Ezekből az adatokból messzemenő következtetéseket levonni nem igen lehet. Csupán a Laena Reitteri az, amelynek előfordulása a Mecsekben meglepő és azt, mint már a faunisztikai résznél is mon­dottam, régmúlt idők reliktumának lehet felfogni. A Fruskagorából kimutatott 5 faj a következő: Gnaptor spinimanus, Uloma culinaris, Menephilus cylindricus, Laena Reitteri, Enoplopus dentipes. Ennyi adatból is már kiviláglik, hogy a Mecsekhez fűzik a leg­szorosabb kapcsolatok. Erre különösen a Laena Reitteri utal. VI. régió: Noricum. Ide a Keletalpok végső nyúlványai tartoznak. Állatföldrajzi szempontból ahhoz szorosan csatlakozik, faunája sok megegyezést mutat a Keletalpok faunájával. Faunisztikai szempontból a terüle­tet alig ismerjük. Rendszeres gyűjtés csak a Kőszegi-hegyekben volt. A Tenebrionida faunája nagyon szegény, jellemző faj alig van közöt­tük. Ezt a területet a botanikusok 2 területre osztják: megkülön­böztetnek Noricum-ot és Praenoricum-ot. Ez a megkülönböztetés az állatfödrajzban ma még adataink hiányában nem vihető ki, pedig nagyon valószínű, hogy így van helyesen. A két terület arculata és geológiai felépítése nagyon különböző. A Noricum kristályos pala, a Praenoricum meszes márga, illetve diluvialis kavics. A Tenebrio­nidák alapján még az Illyricumtól és a Pannonicumtól sem lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom