Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)
Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái
A Mecsekben előforduló 41 faj a következő: Gnaptor spinimanus, Blaps leíhifera, B. morlisaga, B. halophila, B. abbreviata, Pedinus Ullrichi, P. femoralis, Melanimon tibiale, Gonocephalum pusillum, Opatrum sabulosum, Crypticus quisquilius, Boletophagus reticulatus, B. interruptus, Eledonoprius armatus, Eledona agaricola, Scaphidema metallicum, Diaperis boleti, Platydema violaceum, Hoplocephala haemorrhoidalis, Alphiíophagus bifasciaíus, Pentaphyllus tesíaceus, Hypophloeus unicolor, H. longulus, H. fraxini, H. pini, H. bicolor, H. fasciatus, Palorus depressus, Tribolium madens, Uloma culinaris, Alphitobius fagi, A. testudineus, Menephilus cylindricus, Tenebrio obscurus, T. molitor, Neatus picipes, Anthracias cornutus, Laena Reiiieri, Cylindronoíus aeneus, C. laevioctostriatus, C. dermestoides. A faunaelemek százalékos eloszlása a következő: Pontusi-pontomediterrán 14,6%, mediterrán-déli jellegű 7,5%, európai-euroszibériai 56,1 %. A maradék 22 % az ubiquista fajok közt oszlik meg. Ezekből az adatokból messzemenő következtetéseket levonni nem igen lehet. Csupán a Laena Reitteri az, amelynek előfordulása a Mecsekben meglepő és azt, mint már a faunisztikai résznél is mondottam, régmúlt idők reliktumának lehet felfogni. A Fruskagorából kimutatott 5 faj a következő: Gnaptor spinimanus, Uloma culinaris, Menephilus cylindricus, Laena Reitteri, Enoplopus dentipes. Ennyi adatból is már kiviláglik, hogy a Mecsekhez fűzik a legszorosabb kapcsolatok. Erre különösen a Laena Reitteri utal. VI. régió: Noricum. Ide a Keletalpok végső nyúlványai tartoznak. Állatföldrajzi szempontból ahhoz szorosan csatlakozik, faunája sok megegyezést mutat a Keletalpok faunájával. Faunisztikai szempontból a területet alig ismerjük. Rendszeres gyűjtés csak a Kőszegi-hegyekben volt. A Tenebrionida faunája nagyon szegény, jellemző faj alig van közöttük. Ezt a területet a botanikusok 2 területre osztják: megkülönböztetnek Noricum-ot és Praenoricum-ot. Ez a megkülönböztetés az állatfödrajzban ma még adataink hiányában nem vihető ki, pedig nagyon valószínű, hogy így van helyesen. A két terület arculata és geológiai felépítése nagyon különböző. A Noricum kristályos pala, a Praenoricum meszes márga, illetve diluvialis kavics. A Tenebrionidák alapján még az Illyricumtól és a Pannonicumtól sem lehet