Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)
Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái
szibériai 53%. A maradék 22,5% a közép, nyugat és keleteurópai; fajok közt oszlik meg. 5. A Carpathicum ötödik alrégiója. Az itt kimutatott 39 faj a következő: Blaps lethifera, B. mortisaga, B. mucronata, B. halophila, Pedinus Ullrichi, P. femoralis, P. curtulus, P. tauricus, Melanimon tibiale, Opatrum riparium, O. sabulosum, Opatroides punctulatus, Leichenum pictum, Crypticus quisquilius, Boletophagus interruptus,. Eledona agaricola, Scaphidema metallicum, Diaperis boleti, Platydema violaceum, P. Dejeani, Hoplocephala haemorrhoidalis, Alphitophagus bifasciatus, Pentaphyllus testaceus, Hypophloeus unicolor r H. bicolor, H. fasciatus, Palorus depressus, Tribolium casteneum r Uloma culinaris, U. Perroudi, Menephilus cylindricus, Tenebrio opacus, T. obscurus, T. molitor, Neatus picipes, Enoplopus dendipes* Cylindronoíus aeneus, C. leavioctostriatus, C. dermestoides. Állatföldrajzilag a Pannonicumhoz fűzi a legtöbb rokon vonása^ Természetesen a steppe lakó és a psammophil faunában van meg a területek közti hasonlóság. A Pannonicummal közös, jellemző' fajok a következők: Blaps halophila, Pedinus Ullrichi, Opatrum riparium, Leichenum pictum; vannak itt azonban olyan elemek is r melyek a Pannonicumba nem hatolnak el. Ezek: Pedinus tauricus,. P. curtulus, Opatroides punctulatus. Ez a jelenség igen jellemző a Mezőség faunájára. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem a következőket: Faunaterületünkön a pontusi fajok elterjedésének 3 nagy területe van: Kisalföld, Nagyalföld, Mezőség. E három terület faunájából bizonyos következtetéseket vonhatunk le a fauna erecletére^ A Kisalföld faunájának az eredetét már a Pannonicum tárgyalásánál láttuk. Kérdéses még a Nagyalföld és a Mezőség faunájának az eredete. Az a tény, hogy az Erdélyi Medencében olyan Tenebrionidák élnek, melyek a Nagyalföldre nem terjednek át és csakis itt élnek arra engednek következtetni, hogy ezek bevándorlása közvetlen a Mezőségre történt. Azok a fajok, melyek a két terület között közösek, nálunk nem a Mezőség az eredeti hazájuk, hanem a Nagyalföld. Ezek innen vándoroltak be a későbbi idők folyamán a Mezőségre. Ez a viszony a Nagyalföld és az Erdélyi Medence pontusi fajainál más bogárcsaládokban is kimutatható. — A faunaelemek százalékos megoszlása a következő: pontusi-pontomediterrán 16 %, mediterrán, illetőleg déli jellegű fajok 8%, európai-euroszbériai 54 %~ A maradék 16% az ubiquista fajok közt oszlik meg.
