Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái

105. C. exaratus GERM. Lelőhelyei: VI. Ferencfalva, Herkulesfürdő (F. R. H.): VII. Croatia (N. M.); Fiume (F. R. H), Novi, Cirkvenica {M. O.) Keletmediterrán faj. 106. C. lanipes L. Lelőhelyei: VIII. Fiume (J. MÜLL. 15.) 107. C. aeneus Scor. Lelőhelyei: Hazánkban mindenütt közönséges. Valószínűnek tartom, hogy a C. lanipes L. és a C. aeneus SCOP. egy ugyanazon faj. Sajnos nagyobb összehasonlító anyagot átvizsgálni nem tudtam, de már a magyarországi termőhelyű állatokon is sokszor tapasztaltam, hogy azok a külső morfológiai bélyegek, melyeket a leírások és a határozókulcsok felhasználnak, átmeneteket képeznek egymásba. Tekintve azt, hogy a hím ivarkészülék alakja és sculpturája is teljesen megegyező, nagyon valószínűvé teszik az előbbi felfogást. 108. C. conoexus KÜST. Lelőhelyei: II. Nagykapornak (F. R. H.), Tolna m. (N. M.) Ezek az adatok jelzik elterjedésének keleti határát. Nyugateurópai faj, nálunk nagy ritkaság. 109. C. laevioctostriaíus GOEZ. Lelőhelyei: I. Szarvaskő (V. J.); II. Pécs (K. E.), Simontornya (P. F.), Pápa F.); III. Rimaszombat (B. L), Malacka, Nyitra, Trencsénteplic, Trencséntepla (R. J.); IV. Ungvár (R. J.; V. Hátszeg, Nagycsűr, Marpód, Medgyes, Deés (F. R. H.), Fogaras, Brassó, Szászrégen, Segesvár (P. K.) Nyugateurópai faj. Tőlünk keletre már nem fordul elő. 110. C. dryadophilus MULS. Lelőhelyei: VII. Croatica (B. E.); VIII. Fiume (N. M.) Mediterrán faj. Nálunk a szárazföld belseje felé sehol nem hatol. 111. Ç. dermestoides III. (= quisquilius STRM., picipes KÜST.) Lelőhelyei: Hazánkban mindenütt közönséges. IV. A MAGYARORSZÁGI TENEBRIONIDÁK ÁLLATFÖLDRAJZA. Kétségtelen, hogy bizonyos más terricol bogárcsaládok, mint amilyenek a Scydmaenidae, Pselaphidae, Staphylinidae etc. alkalmasabbak lennének állatföldrajzi viszonyaink kikutatására, mint a Tenebrionidák, de e csoportok faunisztikai ismeretében még nagyon távol állunk attól a foktól, hogy állatföldrajzi irányú meggondolásokra alkalmasak lennének. Éppen ezért DR. DUDICH ENDRE pro-