Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Gaál, I.: Az egriekkel azonos harmadkori puhatestűek Balassa-Gyarmaton és az oligocén-kérdés

A) GASTROPODA.* 1. Turritella Beyrichi HOFM. var. percarinata TEL.-R. Ennek a nagyon jellegzetes változatnak két töredékes példánya Tcerült elő a FisCHER-bányában. Megjegyzendő, hogy TELEGDY (46, IV. t. 20. á.) lerajzolt legfejlettebb példányának legutolsó két kanyarulatán nagyon elmosódik a percarinata jelleg, s inkább a HOFMANNféle tipus ütközik ki. Ezzel szemben az egri anyagban alkalmam volt olyan, végig jellegzetes példányt is látni, mint a b.-gyarmati legfejlettebb példány. 2. *Tmritella Sandbergeri MAYER var. Margarethae n. var. 1914. Turritella Sandbergeri MAY. var. — TELEGDY-R. 46. p. 43—45 (III. t. 20. á; IV. t. 18—20. á.) 1936. Turritella Sandbergeri MAY. var. TEL.-ROTH.—NOSZKY: 32. p. 57. A T. turris BAST.-hoz közelálló MAYER-féle fajnak Egerben gyakori egyik változat-csoportját, TELEGDY nagyon alaposan és részletesen vizsgálta. (46, p. 43—45). Erről tanúskodik 7 szövegrajza is. Ö azonban a jellegzetes csoport tagjait csupán az ABC betűivel jelezte, vagyis névvel nem látta el. A B.-Gyarmaton gyűjtött 3 példány vizsgálata kapcsán meggyőződtem a változat átmenetesen összefüggő mivoltáról. Egyben az is kitűnt, hogy nem csupán Egerre szorítkozó alakkal van dolgunk s így szükségét látom a névvel való megjelölésnek. A változat-csoport összefoglaló neve mellett szükség esetén az ABC betűi továbbra is alkalmazhatók. Az ábrázolást illetőleg a táblákon kívül TELEGDY szövegrajzaira (46. p. 43.) kell itt utalnom. 3. "Chenopus callosus TEL.-R. — Pontosan TELEGDY leírásával, s a IV. t. 12—15. ábráján bemutatottal megegyező két példány van eddig gyűjtésemben. nyezett fölüleiű fekete kvarc kavicsot szedtem ki a finom homokos agyagból. Ennek az egészen magában álló, szembeszökő kavics-szemnek odajutása — fölfogásom szerint — csak úgy lenne kielégítően megmagyarázható, ha begykőnek minősítjük. GRESCHIK JENŐ szerint nagyobb termetű úszó madarak begyében, de ezenkívül tengeri hüllők (CrocodilUi) és emlősök (Sirenia) gyomrában is csakugyan gyakran találunk ilyen méretű, s fölületükön így fényezett kavicsokat. Ezúttal azonban nem kívánok más állatcsoporttal, csupán a puhatestűekkel foglalkozni. Az alábbi fölsorolásból az osztrigás-pad maradványait is kihagyom, hogy az Egerrel való összehasonlítás számképét ne zavarják. — 4 A *-gal jelölt fajokat eddig csak Egerből ismertük; a f-tel jelöltek Egerben nem fordultak elő. A jelzés nélküliek Egerrel közösek, de másutt is éltek.