Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Gábor, R.: Újabb egri felső oligocén gasztropodák

15. Fasciolaria fusiformis nov. sp. (I. tábla, 14. ábra.) Ez a külsőleg a Fusus uirgineus GRAT.-HOZ hasonló, (HÖRN. XXXI. t. 11. ábr.) egyetlen, jól megtartott példányban előforduló Fasciolaria hat és fél kanyarulatból áll, melyekből öt szkulpturás díszítésű, másfél kanyarulat pedig sima: embrionális. Az utolsó kanyarulat a meghosszabbodott bazális résszel együtt az egész héjmagasság kétharmadrészét alkotja. A szájnyílása hosszúkás, félhold formájú. Belső ajka sima, csak a columnán, a csatorna kezdeténél van három erősebb és egy gyengébb ránc. Külső ajka éles, szintén ráncokkal fedett, melyekből a csurgó kezdeténél levő kettő kiállóbb és bütyökszerűbb. Ezeken kívül még nyolc egyforma nagyságú és egyforma eloszlású, hosszabb ránc fedi a külső ajak belső felületét egész a felső szájzúgig. Köztük finomabb mellékráncok is vannak. Egyébként a miocénkori Fasciolaria 1 arbelliana GRAT, és a Fasciolaria fimbriata BROCC. kevésbé díszített példányaihoz hasonlít valamennyire. (HÖRN. XXXIII. t. 4—5., 7. ábr.) 16. Egerea colleciiva nov. gen. et nov. sp. (I. tábla, 13. ábra.) Ez a Volutidae-khez sorolható, elég gyakori (6 drb) forma — új genusnak volt veendő, mert több genus sajátságait egyesíti. Legközelebb áll azonban a Voluíilithes-hez. Alakja, illetve körvonalai azonban inkább a Cassis, vagy a nagyon zömök Buccinum, ill. Nassa jellegét mutatják. Sőt bizonyos, tüske nélküli Pyrula, Ranella, Cancellaria, illetve zömökebb Melanopsis formákra is emlékeztetnekA héj általános alakját az utolsó kanyarulat uralja. Ennek díszítése erősebb harántvonalakból és gyengébb hosszanti növedékvonalakból áll. Felső részén a növedékvonalak ráncai által egy erősebb él képződik, mely fontos kialakítója az utolsó kanyarulat hengeres formájának. A második kanyarulaton elég sűrű, bordás diszítés van. A belső ajak megvastagodott, kalluszszerű és körülbelül a felét alkotja az utolsó kanyarulat látható részének. A columnán két erős ránc van. A felső ránccal egy magasságban, a belső ajak kalluszán túl ferde él vonul át, amely a kiemelkedő ráncok folytán jön létre és az alak oldalt való lecsapottságának okozója. Ez az él bordaszerűen emelkedik ki, a harántszalagokkal egyirányban fut és alul kis csurgót képez.