Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

Az allatok a tenellus-na\ altalaban nagyobbak, oldaluk es hatuk barnassarga, hatuk kozepvonalaban vilagos, csaknem feher sav fut vegig; a sav ket oldalan a legsotetebb a hat barna szinezodese, ligy hogy szinte ugy latszik, mintha a test felso resze ket hosszanti sotet savot viselne, ez a ket sav neha a pajzson is lathatb; a pajzs ket savja lantalakiian bsszekapcsolodhatik, ami az allatot nemikeppen a Lehmannia-khoz teszi hasonlbva; az egyszinu talp hosszaban harom reszre osztott. R a d u 1 a. A L. Kostali fogazata abban kiilbnbbzik a tenellusetol,' hogy szelsb fogai kbzbtt tbvisalakfiak is elbfordulnak, alig eszrevehetb mellekheggyel (op. cit., T. XX, f. 8.). Az ivarszervekre jellemzb, hogy a penis kbriilbeliil felakkora, mint az egesz ivarkesziilek; a parzbtaska nyele a pitvarba nyilik (op. cit, T. XX, f. 9—10). Ket ismert horvatorszagi termbhelye kbziil az egyik Mali Halan, 1100 m leg. OBERWIMMER (Becs, Miizeum), a masik a Kik hegy a Plitvicei tavaktbl delre, ahol 1895-ben STURANY gyiijtbtte (Becs, Miizeum). Ezen kiviil ismeretes Csehorszagbbl, a Beszkidekbbl es a keleti Alpokbbl. Nem: Bielzia CLESSIN, 1887. Bielzia CLESSIN, FAUNA Oestr. UNG. U. Schweiz, 1887, P. 47. Ket bizonytalan fajt leszamitva a genust az ahibbi egyetlen faj alkotja, a genus belyegei tehat egyelbre azonosaknak tekintendbk e fajeival (1. alabb!). Anatomiai tekintetben a kbvetkezb sajatsagok jellemzik: A belcsatorna 6 kanyarulatot ir le, akarcsak a Limax-fajoke, a taplalkozas szervei egyebkent is alig kiilbnbbznek a Limax maximus megfelelb szerveitbl, azonban az i v a r s z e r v e k b e n (15. rajz) mar nagyobb eltereseket talalunk. A himnbsmirigy nagyjabbl kerek, a himnbsvezetek lancszeriien bsszecsavarodott es egesz hossziisagaban a zsigerzacskon kiviil marad, mig a Limax maximus-e, mint lattuk, a bel es a maj kbze van agyazva. A rbvid pitvarba nyilik a petecsatorna, a hosszukas parzbtaska vekony nyele, a meglehetbsen vastag ondbcsatorna, es ez tttbbbi meilett egy sajatsagos bunkbalakii, izmos szerv, amelynek hatalmas visszahtizbizma van es kiilsb alakjaban nyilzacskbhoz hasonlit. SIMROTH valbban nyilzacskbnak is lartotta, ellenben KOSTAL. talan tbbb valbszintiseggel, penisnek tekinti. Ez a szerv tulajdonkeppen vastag falii, sziik lumenu tbmlb, melynek belsejeben izmos papillat talalunk: az utbbbit az allat,