Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

A z icle tartozo fajok megli atarozo tablazata. 1 (2) A penis hossza az ivarkesziilek teljes hosszanak legfeljebb 1/5-e; a radula szelso fogai ket- vagy haromhegyuek, mindig elesen kiilonvalt oldalso hegyet hordanak; az allat rendszerint egyszinii, halvany, oldalso savokat csak olykor talalunk rajta; testhossza 25—35 mm kozott valtakozik Limax (Malacolimax) ienellus NILSS. 2(1) A penis koriilbeliil felakkora, mint az egesz ivarkesziilek; a radula szelso fogai kozott egeszen tovisalakiiak is akadnak, alig eszreveheto mellekheggyei; az allat hatan feher sav hiizodik vegig, melynek ket oldalan sotetbarna szinezodest talalunk; a kbpeny olykor lantalakii rajzot visel; testhossza nagyobb, mint az elobbi faje Limax (Malacolimax) KostaJi BABOR. 4. Limax (Malaeolimax) tenellus NUSS., 1822. (14. RAJZ). 1822. Limax tenellus NILSSON, HIST. MOLL. SUECIAE, P. 10. Meglehetbsen kistermetu tillat, hossza csak nagyon ritkan nagyobb 35 mm-nel; alapszine halvanysarga, sargas-sziirke vagy zbldesfeher, neha aranysarga narancsszinii kbpennyel; a test ket oldalan es a kbpenyen olykor egy-egy halvany sav huzodik vegig; bbre elcgge vastag; feje es tapogatoi feketek, feketes-barnak vagy feketes kekek; teste hatulso vegen taraj hiizodik; haromosztatu talpa feher vagy sargas-feher, nyalkaja sarga vagy narancsszinu. A csaknem attetszo feher hej hossza 3—4, szelessege kb. 2 mm. Az oesophagus meglehetbsen rbvid, a belcsatorna 6 kanyarulatot ir le; az allkapocs szarubarna vagy borostyankoszinu es kbriilbeliil 1 mm hosszii. A r a d u 1 a kbzepsb foga haromhegyu, az oldalso fogak ugyancsak harom, a szelsbk pedig ket- vagy haromhegyuek. A radula keplete: c a b 3 3 2-T Ivarszervek. A kicsiny himnosmirigyet sbtetbarna szbvedek veszi kbriil; ugyancsak sbtetbarna szinii a kbzepen megvastagodo himnosvezetek is, amely a feher vesicula seminalisban vegzbdik; a nagy feherjemirigy sarga szinu; a pete-ondovezetek viszonylagosan is rbvidebb, mint a Limax maximus-e; a petevezetek es az ondovezetek sarga, elbbbi a kiilbnvalas utan eloszbr megvekonyodik, azutan ismet vastagabba lesz es fgy megy at a pitvarba; a him