Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

E 1 e t m 6 d. A Limax flavus, nagyobb rokonaihoz hasonloan, ejjeli allat, azonban meg sokkal elrejtettebben el, mint a megelbzb ket faj s kiilonos szeretettel keresi fel a sotet, nedves odiikat, foldalatti lyukakat. barlangokat, pinceket, kutak melyet, stb. es mivel csak ejjel jar a taplaleka utan, napkozben ritkan talalhato meg. FJtvagya igen jb, sok mindent megeszik, nemely helyen, iigy latszik, a konyhak hulladekai csabitjak az emberi lakohelyek kozelebe. Europaszerte elterjedt, megis aranylag meglehetosen szorvanyosak a rea vonatkozo termohely adatok; valoszinii azonban, hogy joval elterjedtebb, mint ahogy azt az adatok bizonyitanak, s nyilvan csak azert ismeretes aranylag keves helyrol, mert meglehetosen elrejtozve el. Fbldrajzi elterjedes. A Limax flaous kozmopolita allat, amely Eurbpan kiviil az bsszes tbbbi vilagreszekben is elbfordul. de valoszinii, hogy csak ligy hurcoltak szet kiilbnbbzb ariikkal pinceszerii aruraktarakbol. Erdekes, hogy ma mar csak Eurbpa gyeren lakott keleti reszeiben talalhatb meg szabadon elve, mig nyugaton, akar csak a hazi eger, a ruhamoly, a poloska es mas egyeb hasonlb „hazi allat", az ember haztartasahoz csatlakozott es pincekben, kutakban, konyhakban, kamrakban eli le eletet. Eurbpa majdnem minden orszagaban elbfordul (Anglia, Franciaorszag, Nemetorszag, Belgium, Flollandia, Spanyolorszag, Portugalia, Olaszorszag, Gbrbgorszag, Dania, Oroszorszag, Ausztria, Magyarorszag, a Balkanfelsziget, stb.). A faunakatalogus a kbvetkezb termbhelyeit emliti: Kbszeg, Csabrendek (Zala megye), Pozsony, Siimegh, Galantha. Ismerjiik azonkiviil Szegedrbl, Kaposvarrbl, a Szadelbi vblgybbl, Marmarosszigetrbl, Sepsibikszadrbl es Fiumebbl. Szamos hazai termbhelyen tulajdonkeppen nem is a tbrzsalak, hanem annak egy igen elterjedt valtozata fordul elb, a var. Breckmorthiana. Egy masik valtozata, a var. rufescens szinten megtalalhatb Magyarorszag teriileten. F a j v a 1 t o z a t o k. 1. Var. rutescens MOQUIN-M ANDON, HIST. Moll. France, 1855, p. 25. Mindbssze a szinezeteben ter el a typustbl, mert jellemzb szine pirosas sarga vagy neha pirosas barna, a hat rendszerint a legsbtetebb. Ismert termbhelyei az Aggteleki barlang bejarati reszei (DUDICH es Soos). Kiilfbldbn Angliaban, Franciaorszagban es Olaszorszagban talaltak meg.