Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Zimmermann, G.: A kanárimadár (Serinus canarius) csontos váza

A plantaris felületen levő bütykök oldalán epicondylus-ók. mutat­koznak, melyek közül a lateralis erősebb, ezen apró fovea is található (fossa extensoria). A sípcsont (tibia) (1. a IP. képen). A kanári madár tibiájának proximalis végével néha a lábszár, crus, másik csontjának, a szárkapocsnak, fibula, caputja és diaphysisé­nek egy része összenőtt, alakja ennélfogva kissé a fokos alakjára emlékeztet. Máskor a fibula proximalis vége különállóan jelenik meg apró csontszálka alakjában, melynek medialis felületén apró izületi felület van ; teste és distalis epiphysise a tibiába olvadt. A tibia a kanárimadár leghosszabb csontja, hossza a 32 mm-t is elérheti. Proximalis epiphysisen megkülönböztetünk két c o n­dylust, melyek között az eminentia intercondyloidea gyengén emelke­dik ki. A bütykökön levő fossae condyloideae előtt a sípcsonti taraj, crista tibiae, fejlettebb. Igen érdekes lapos vitorlaszerű nyúlványokat találunk a proximalis epiphysis plantaris oldalán, melyek az erős flexiót megakadályozhatják. A lateralis nyúlványba, processus ectocnemialis, olvad bele a fibula proximalis epiphyse is kampó formájában. Harántirányban proximalisan a crista ectocnemialisba megy át (1. a 19. képen). A diaphysis csak kevésbé tünteti fel a háromszögletes kereszt­metszetet, ez inkább rombus alakú, mely azután distalisan fokozatosan félkörös keresztmetszetté válik. Felső negyedében laterálisán éles csont­léc, a fibulának megmaradt csöke vénye található. Distalis epiphysis-éhen a tarsus proximalis része, protarsus, is benne foglaltatik, tibiotarsus. Rajta két oldalt összenyomott, éles trochleat (némelyek condylusnak nevezik) s közöttük mély fossat találni (1. a 19. képen). A trochleák lateralis, ill. medialis felületei vájtak, simák. A térdkalács (patella). A térdkalács a musculus extensor cruris incsontja (régebben olecra­non tibiae). A kanárimadár térdkalácsa félhold alakú, kissé lapos csont ; rajta inak tapadására, valamint szalagok számára gödrök, érdességek vannak. A félhold görbülete belső felén excavatio látható. A lábközépcsont (os metatarsale). Miután a madarakban a tarsus részben a tibiához, részben a metatarsushoz nőtt, a lábszár és lábközépcsont közötti izületet inter­tarsalis izület-nek nevezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom