Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)
Gaál, I.: A hódmezővásárhelyi neolitkori telep gerinces maradványai
fontosabb eredmények közül itt csupán két dolgot óhajtanék — részben ismételten is — kiemelni. Az egyik : fogaknak és általában koponya-csontoknak — az egyetlen agyaron, s nagyon csekély szarvcsap-töredékeken kívül való — teljes hiánya. Ez a hiány rendkívül föltűnő, mert hiszen, kivált fogak, még kedvezőtlen talajú lelőhelyen is fönmaradnak. Azt is föl lehet tehát tennünk, hogy a Kökénydomb valamely eddig föl nem ásott részén, vagy annak közelében rejtőznek még állati csontok. A másik föltűnő dolog a csapdák, vadfogó-vermek fekvése. Igaz ugyan, hogy BANNER a vermeket a telep-építkezéseket közvetlen megelőző időszakba helyezi, de még így is kérdéses, hogy a Kökénydombon lehettek-e vadváltók? S különösen megfontolandó, hogy az akkori mocsaras vidéken a vizet kereső vadaknak egyáltalán kellett-e ilyen váltókat betartaniok ? Más, bár ezzel összefüggő kérdés : vájjon a szóban levő vermek alkalmasak lehettek-e az itt kimutatott vadak tőrbeejtésére ? Az utóbbi kérdések eldöntésére nem tartom magam illetékesnek, sőt célszerűnek tartanám, hogy ebben tapasztalt vadászok mondjanak véleményt. Die archaeologischen Ausgrabungen JOHANN BANNER'S am „Kökénydomb" 1 ) Inder Nähe von Hódmező -Vásárhely führten im vielen Beziehungen zu interessanten Ergebnissen. -) Zur Ergänzung dieser Ergebnisse wünschte ich auf Grund der durch BANNER ausgegrabenen und mir zur Bearbeitung überlassenen Reste von Wirbeltieren wenigstens in grossen Zügen ein Bild von der primitiven Tierzucht der neolitisehen Besiedlung des Alföld skizzieren, anderseits über den Wildbestand berichten, der nach dem Zeugnisse der Funde, den Gegenstand der Jagd der Urbewohner war. Den Fundort der Knochen brauche ich nicht näher zu beschreiben, da Banner in seinem angeführten Studium eine pünktliche Orientierung bietet. Ich beschränke mich bloss darauf hervorzuheben, dass die Reste teils im Humus, teils in schwarzer Erde vorkamen, aber immer in Begleitung von Neolithscherben. Weiterhin ist noch hervorzuheben, dass zwischen dem Schutt einer Neolith-Hütte eine grosse Anzahl von Netzsenkern ans Tageslicht gefördert wurde. Ausser diesen gelang es während der Ausgrabungen alte Gruben blosszulegen. welche möglicherweise zum Fange von Wild als Fallen ') Kökénydomb = in deutscher Übersetzung: Schlehenhügel. *j J. BANXIÍÜ. Die neolitische Ansiedelung von Kökénydomb. (Dolgozatok— Arbeiten—Traveaux. VI, Szeged, 1930, p. 1U7— 158).
