Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 26. (Budapest 1929)

Földvári, A.: Adatok a bia-tétényi plató oligocén-miocén rétegeinek stratigrafiájához

Ez az alsó miocén denudatiós periódus, úgy látszik, az egész Dunántúlon általános (Vértes, Bakony, Esztergom vidékén). Ezeken a helyeken nem találtak kövületes alsó miocén rétegeket (19, 13). IV. Grundi rétegek (= Helvetien.) Ezeket a kövületszegény kavicsokat, régebben alsó miocén korúnak tartották és az előbb tárgyalt átmeneti rétegsorral egybekapcsolták. Ez a tévedés könnyen érthető, hiszen a kőzetanyag természete hozza magával, hogy a köztük levő discordantiát megfigyelni igen nehéz, mert az csak jó feltárásokban látszik. így tehát a petrografiai analógia alapján az egybekapcsolás érthető, különösen mikor a mállási felületen a teljesen egyforma kavicstakarót észleljük. Ezt a discordantiát jelzi az a tény, hogy a Kamaraerdő tájától Torbágyig ezek a felsőbb durva kavicsok mindenütt a felső oligocén rétegekre települnek és köztük a kövületgazdag átmeneti rétegsornak nyoma sincs. A budafoki Sashegy északi oldalán a Dunához legközelebb eső bányában pedig tényleg megfigyelhető a grundi kavicsok discordans települése az átmeneti oligomiocén rétegekre (Budafoki szelvény). E kavicsok a rákosszentmihályi Sashalom kavicsának felelnek meg legjobban. A felületi elterjedésük meglehetősen nagy, Budafoktól Törökbálintig találhatók a plató peremén aránylag keskeny csíkban, csupán Budafok tájékán alkotva szélesebb sávot. Törökbálinttól nyugatra a Rókahegyig és a Hamzsabégi erdőig terjed, innen kezdve Érdig jóformán az egész területet grundi kavics borítja. A grundi rétegek igen változatos kőzettani kifejlődésűek. E szint egyik legjellemzőbb kőzetét a dió. ököl, sőt fejnagyságú kvarcitból, kristályos palákból, lyditből álló kavics képezi. Azonban találhatók rozsdás kövülettelen homokbetelepülések is, pl. Érdtől északra Kutyavár tájékán. Érd vasúti megállónál borsónagyságú limonitos konkréciókat tartalmazó homokkövek találhatók, melyekre lajtamészkő települ. A kavicsokban lencseszerüen vagy velük váltakozva agyagok is találhatók. Ez látható az érdi vasúti megállók tájékán a két vasútvonal között ; az egyik homokgödör agyaglencséje gipszerektől van átjárva. Fülöpmajortól északkeletre a mély útban az 1 :75.000 geológiai térkép pannonagyagot tüntet fel. Azonban ez a tarka agyag is a grundi szintbe tartozik, mivel alatta rozsdás kövülettelen homok, felette pedig szarmata mészkő található. Ugyancsak helyesbítésre szorul a Fülöpmajortól délre húzódó domb is, melyet a geológiai térkép pannonkorúnak Annales Musei Nationalis Hungarici XXVI. 4