Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 26. (Budapest 1929)

Földvári, A.: Adatok a bia-tétényi plató oligocén-miocén rétegeinek stratigrafiájához

BÖCKH HUGÓ (8, p. 38) a kavicsos-homokos üledékek alsó részét alsó miocén korúnak tartja, a felső részüket pedig közép miocén korúnak, parallelizálva az andezit- és riolit-tufákkal. HALAVÁTS (14) ezeket az üledékeket szintén két részre osztja. Az alsó kővületdús rétegeket az Aquitanien, a felsőbb, kövületben szegé­nyebb üledékeket pedig a Burdigalien emeletbe helyezi. Ez a szét­választás azonban nem vihető keresztül mindenütt, mivel HALAVÁTS csak kis területből indult ki a stratigrafia megállapításánál ; jóformán csak a budafoki Nagyárok környékét vette figyelembe, ahol a kövületeket találta. LŐRENTHEY (15) kimutatta, hogy HALAVÁTS Aquitanien és Burdi­galien emeletei ugyanazt a faunát tartalmazzák és így a fauna alapján az elbatárolásuk lehetetlen. Szerinte e homokos-kavicsos üledékek egy­séges alsó miocént képviselnek. Legújabban SCHAFAEZIK is (18) egységes alsó miocénnek (Burdiga­lien) veszi e rétegeket. Ezek után az előzmények után próbáltam tisztázni e labilis kavi­csos-homokos üledékek geológiai helyzetét. Evégett bejártam az Albert­falva-Torbágy-Érd-Nagytétény-Budafok közé eső területet, hogy mennél tágabb körzetben figyelhessem meg ezeket a rétegeket. Egyúttal közlöm a bejárt területre vonatkozó egyéb megfigyeléseket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom