Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Koch, S.: Kénkristályok Ajkáról és Pilis-Szent-Ivánról

XXV. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1928. KÉNKRISTÁLYOK AJKÁRÓL ÉS PILIS-SZENTIVÁNRÓL. Irta: DE KOCH SÁNDOR. (3 ábrával). SCHWEFELKRISTALLE VON AJKA UND PILISSZENT-IVÁN. Von Dr S. KOCH. (Mit 3 Figuren). DE STREDA REZSŐ úr Ajkára és Pilis-Szent-Ivánra tett kirándulásai alkalmával e két szénbányahelyünk hányóiról apró kénkristályok alkotta vékony kéreg, illetve kénkristálycsoportokkal borított meddő kőzetdarabokat hozott. A kristályok a hányon égő, aránylag magas kéntartalmú (az ajkai feketeszén 1'53—4'41 %, a pilis-szent-iváni barnaszén 4'69-5'62% égethető ként tartalmaz) szén tökéletlen oxidatioja révén keletkeztek, éppen úgy, mint a külföldi, különösen németországi barnaszénbányákból jól ismert, pompás lapdús kis kénkristálykák. • Az Ajkáról és Pilis-Szent-Ivánról előkerült kénkristályok rövid leírását a következőkben adom. Ajka. Az itteni feketeszénnel váltakozva települt, több-kevesebb szenet tartalmazó márga darabjait vékony kéregben vonja be a kén. Kristályai rendkívül aprók, csak a mélyedésekben, repedések falán ülő halmazok egyénei között akad néhány, mely a milliméteres nagyságot eléri. A kristálykák lapjai erősfényűek, színük világos kénsárga, teljesen átlátszóak. Legnagyobb részük egyszerű alapbi piramis, a kisebb számú combinatiokon is mindenkor ez az uralkodó forma. Ezen kívül csak az s {113} bipiramis kicsiny négyszögeit és az n {011} keskeny sávjait állapítottam meg e leihely kristálykáin. Érdekes, hogy a kristálylapok annyira hibátlanok, hogy a mérések szolgáltatta szögadatok a legpontosabban 29*