Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Vendl, M.: Kvarc a szepes-gömöri érchegységből

az m (1010) prizma és az x {6151} trapezoeder, melynek helyzete alapján a kristály bal. A kristály csúcsán mind a hat romboederlap kifejlődött, de nem egyforma nagyságban, hanem úgy, hogy két első lap nagy, e kettővei szemben eső két hátulsó kisebb s kettő oldalt legkisebb. A romboede rlapoknak egyenlőtien mértékben való kifejlődése miatt a hat lap nem találkozik egy csúcsban a kristály tetején, hanem az r (1011) lapja metszésben van nemcsak a z szomszédos (0111) lapjával, hanem az r hátulsó (1101) és a z hátulsó (1011) lapjával is; hasonlóképen a z (1101) lapja nemcsak az r (0111) lapjával érintkezik, hanem a z (1011) lapjával is. Az (1011) és (Ï011) lapok érintkezési élén két kis beugró párhuzamos lapismétlődés figyelhető meg. Felülről nézve a kristály az 1. ábra képét nyújtja. A kristálynak alsó oszlopos része a felső romboederes részhez viszonyítva, csak kis mértékben fejlődött ki, ami a kristályról közölt fényképreprodukción (2. ábra) jól látszik. A kristálylapok mind rendkívül fényesek, a prizma- és romboederlapokon vízszintes irányú gyenge rostozottság észlelhető. A kristályalakok meghatározása kontaktgonio m éterrel történt. Az így kapott adatok meglepően egyeznek a számított értékekkel. 1. ábra. Fig. 1. 2. ábra. — Fi ff. 2.