Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Soós, L.: Az Alopia-nem

A tömb középpontját annak legmagasabb csúcsa, a 2506 m magas­ságig emelkedő Om (Omu) alkotja. Belőle északi irányban egy hatalmas gerinc indul ki, a Buksoj, amelynek legmagasabb pontja alig pár m-rel alacsonyabb az Ómnál (2494 m). A Buksojtól nyugatra két, vele párhuza­mos gerinc fut, t. i. a Malajest és ettől nyugatra a Giganest. A Buksoj és a Malajest közt fekszik a sokat emlegetett és erősen látogatott Malajest i­völgy, míg a Malajest és a Ciganest közt fekszik a Ciganesti-völgy. A Maláj esti-völgyön vezet végig a Bucses legmagasabb csúcsára vezető, eléggé kényelmes turistaút és itt épült a szász Kárpát-egylet menháza is. A Giganestnek kb. a derekából egy nyugatra haladó gerince ágazik ki, a Glinciu, viszont annak északi oldalából egy nagyjából északi irányú s a Giganest északi részével párhuzamos hegyhát indul ki, a Velikán. Az Ómból nyugati irányban is ágazik ki egy gerinc, ennek keleti része a Scara, a nyugati pedig a Gaura nevet viseli. A Malajest és a Ciganest gerincének a vége ebbe olvad bele. A Gaura nyugati végén van a Politza, s ettől északra a Gsobotya. Az Ómtól délnyugatra esik, de vele nem függ össze az egyszersmind határt is jelző Grohotis nevü gerinc; ennek északi folytatásába esik a Vurfu Batrina nevü csúcs. A Grohotis észak felé nem nyúlik fel a Scara-Gaura hegyhátig, így tehát nem függ össze a Ciganesttel sem, azonban mértanilag majdnem pontosan annak a vona­lába esik. A Grohotis déli végét a Strunga-csúcs jelzi, ennek alján van a Strunga-nyereg. Az Ómtól közvetlenül délre fekszik — már Romániában — az Obersia-csúcs vagy más elnevezés szerint Obersia-terrasz, keletre pedig a Mor ar-csúcs és alatta a hasonló nevű völgy; ez utóbbitól tovább délre esik a Vale Acerbului nevü völgy. Két ábrán (22. és 23.) két fotográfiát közlök, melyek az A. livida jellegzetes termőhelyeit mutatják, de amelyek akármely más faj termő­helyei is lehetnének, hiszen ebben a tekintetben alig van eltérés az egyes fajok közt. A 21. ábra a Bucsecs egyik pontját, a Gaura-völgy egyik részletét mutatja be, a 22. pedig az alább említendő Vulkánt, mint a teljesen elszigetelten álló ^/o^m-termőhely jellegzetes példáját. Ami már most a részletes termőhelyeket illeti, a következő, pontos magassági adatokkal megjelölt helyekről van anyagom, túlnyomórészt DB JEKELIUS Emen, kisebb részt DE VADÁSZ ELEMÉR gyűjtéséből : Buksoj, 1780, 2300 és 2494 m (JEKELIUS), Maláj esti-völgy, 1470 m (JEKELIUS), Ciganesti-völgy: Velikán, 1720 m (JEKELIUS), Velikán, 1840 m (JEKELIUS), Clinciu, 1700, 1900 és 1960 m (JEKELIUS), Gaura-völgy a Gaura alatt. 1650 és 1980 m (JEKELIUS), Gaura nyugati oldala, 1600 m (JEKELIUS), Vurfu Batrina, 1636 m (VADÁSZ), Strunga nyereg, 1910 m (VADÁSZ), Politza, 1600 m (VADÁSZ) és 1660 m (JEKELIUS); pontos magassági adattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom