Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Éhik, Gy.: A mezei görény (Mustela eversmanni Less.) hazánkban

Mindössze XELISKO említi, 1 hogy kérésére MATSCHIE múzeumigazgató a berlini állattani múzeum iiJyersmimm-koponyaanyagat megvizsgálta és azon a felső első előzápfogat (p2) kivétel nélkül egygyökerűnek találta. 2 Semmi okom, hogy ZELISKO, helyesebben MATSCHIE adatait kétségbe vonjam, de meg kell említenem azt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képező oroszországi Eversmanni koponyáján (L. sz. 2853/5) a felső p2 (mint a táblán is látható) mindkét oldalon kétgyökerű. A másik orosz példányon (3335/1) egyik oldalon egygyökerű. a másik oldalon kétgyökerű, a. harmadik példányon pedig mindkét oldalon egygyökerű. A kezemben levő magyarországi példányokon a felső p2 inkább két­gyökerű, de van köztük egygyökerű példány is. A megvizsgált állatok 22 drb felső p 2-je közül 12 drb kétgyökerű- és 10 drb egygyökerűnek bizonyult. (Lásd 5. ábra). Kétségtelen azonban, hogy a nevezett fogak eredetileg két­gyökerűsége pregnánsabban kifejezett mint a közönséges görényen, ahol 23 fog közül egyetlenegy volt kétgyökerű, a többi 22 drb egygyökerűnek bizonyult; ez utóbbiak közül is 11 drb-on a gyökerek összeolvadásának helye már nem észlelhető. (Lásd 0. ábra). A felső p 3 minden esetben kétgyökerű, a p l pedig háromgyökerűnek látszik. Igen érdekes, hogy a pusztapói koponya mindkét felső p 4-én még egy negyedik, sőt ötödik csökevényes kis gyökeret is láthatunk. (2. ábra 3 és 4.) 20 drb alsó pa közül 14 drb kétgyökerű és 6 drb egygyökerű volt. A közönséges görény 22 drb alsó ps-je közül 17 drb volt kétgyökerű és 5 drb egygyökerű. A mezei görény alsó pa-jének gyökérviszonyai tehát a közönséges görényével egyezők. Az alsó ps és pi minden esetben kétgyökerüeknek látszanak.-" Az also na rendesen négygyökerü ; egy pusztapói közönséges görény alsó első zápfogán egy ötödik gyökér csökevénye is látható (lásd 2. ábra, 2); hasonló dolgot észleltem az oroszországi Eversmanni példányom alsó zápfogán (ím) is (2. ábra, 1). Mindenesetre érdekes, hogy a, felső ps a hazai példányok esetében inkább kétgyökerünek látszik, helyesebben 50% esetben határo­zottan kétgyökerű. Ha absolut helyesnek és jónak fogadhatnám el ZELISKO, illetőleg MATSCHIE megállapítását az oroszországi Eversmanni felső p 2-re vonatkozólag, úgy ez a jelenség legalább is feltűnő volna. A kezeim között levő orosz állatokon (3 drb) azonban körülbelül ugyanezen viszonyok" észlelhetők. 1 ZELISKO J. V.: Der Steppeniltis (Foetorius Eversmanni Less.) im Diluvium hei Wo!in. (Bull. Internat, de l'Acad. de Sciences de Bohême. XXVI, no. 59, p. 7.) 2 Az így megvizsgált koponyák közül kettő Odessza környékéről, egy Sarepta környékéről és egy a Kirgiz steppéröl származott. •'• A log nem minden esetben volt kiszedhető!

Next

/
Oldalképek
Tartalom