Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)
Csiki, E.: A Carabus cancellatus magyarországi fajtái
azonban SOKOLÁR 1 és KOLBE 2 az ausztrai, illetőleg németországi fajták megállapításával voltak elfoglalva, felmerült az a kérdés, hogy honnan való is volt ILLIGER 3 cancellatus-a, mert ő a faj pontos termőhelyét, miután az akkoriban nem volt szokásos, nem közölte. SOKOLAR, KOLBE, LANGENHAN és HÜBENTHAL kutatásainak köszönhetjük, hogy sikerült ILLIGER állatjának közelebbi hazájául a porosz Lausitz-ot megállapítani és így a nevet arra a fajtára lefoglalni. Nem ismertem akkoriban a var. bucsecsiamis-t sem tüzetesen, mert egyetlen példánya állt csak rendelkezésemre és ezért még mint külön fajtát tárgyaltam, ma már tudom saját tapasztalataim alapján, hogy ez is csak a Mühlfeidi havasi, törpe alakja, amilyen példányok nemcsak a Bucsecsen, hanem az erdélyi havasok magasabb fekvéseiben mindenütt előfordulnak, még a beszterce-naszódi Ciblesen is. Nagy és számos termőhelyről származó anyag megvizsgálása meggyőz arról, hogy helyenként az orographiai, sőt talán éghajlati viszonyok következtében is, kisebbfokú eltérések léphetnek fel, amelyek azonban nem elegendők arra, hogy azok alapján az eltérő példányokban külön fajtákat lássunk. Egy és ugyanarról a helyről vagy vidékről származó sorozatokban nemcsak színben, hanem nagyságban, testarányban, alakban és skulpturában is egymástól nagyon eltérő példányokat találhatunk, melyek azonban az általános fajtabélyegek alapján összetartoznak, el nem különíthetők, ugyanazon fajtához tartozó eltérő példányokként kezelendők. Ha az apró eltérésektől eltekintünk és a jellemző tulajdonságokra vagyunk csak tekintettel, egyszerűvé válik a nehéz kérdés megoldása. Mindenekelőtt csoportokat állapíthatunk meg, melyeken belül az egyes fajták egymást kiegészítő folytatásban élnek. Magyarország területén a következő cameUatus-id$ék fordulnak elő : 1. var. Letzneri KRAATZ, 1879. Ha a fent elmondottakhoz tartjuk magunkat, nehéz megállapítani, hogy az északnyugati felföldön élő fajtát hogyan nevezzük. A legegyszerűbb lenne a kérdés, ha tuberculatum ÜEJ.-nak neveznők, mert állatunk ennek a fajtának az alakkörébe tartozik. Miután azonban a németországi cancellahis-i alaposan felosztották és magam ebben a kérdésben már a szükséges összehasonlító anyag hiánya miatt sem óhajtok nyilatkozni, ennek elbírálását a német szaktársakra hagyom, kénytelen vagyok az ő álláspontjukat elfogadni. DEJEAN 4 a tuberculatus elterjedésére vonatkozólag azt írja: „II se trouve ordinairement dans le Nord de l'Allemagne ; j'ai reçu de 1 Ent. Wochenblatt. XXIV, 1907, p. 61 ; Soc. Ent. XXV, 1910, p. 101 ; Zeitschr. f. wiss. Insektenhiol. VII, 1911, p. 184 ; Acta Soc. Ent. Boh. VIII, 1911, p. 26. 2 Ent. Rundsch. XXIX, 1912, p. 28. 3 Kaf. Preuss. 1798, p. 154. 1 Spec. gén. Coléopt. II, 1826, p. 101.
