Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből

felülete kevéssé domború és szétszórtan durván pontozott, hátul nem meredek. A torvég a PerUissus-m jellemző mezőcskézettséget mutatja, az area superomedia hosszú, előrefelé szélesbedő és innen egy alig látható costulát bocsát ki; az area petiolaris rövid, a közepén léccel. A propleurák durván ráncolva pontozottak, fénytelenek és rövid epomiákkal ellátottak. A mellközép durván ráncolva pontozott, rovátkos és nem erősen fénylő speculummal. A lélekzőnyílások aprók és kerekek. Az első hátlemez körülbelül kétszer oly hosszú mint hátul széles, elül keskenyedő, felülete finomabban ráncolt mint a tor, lélekzönyilásai a középen elhelyezettek. A glymmák mélyek, tőgödröcskék és bordák nélküliek. A 2—4. hátlemez olyan hosszú mint széles, finoman ráncolt. A csápok testhosszúságúak, sörteformák, feketék és finoman szőrösek ; a tőíz rövid, tojásforma, kissé rézsútosan lemetszett, az első ostoríz kissé hosszabb mint a második íz. A szárnyak kevéssé füstösek, világosbarna szárnyjeggyel, a tőér majdnem egyenes, a radialis sejt rövid, a radius második szakasza nem hajlított, az areola rövid nyelű és kevéssé ferdén álló, a discoidális ér erősen ívelt, a visszafutó ér az areola végén ered, a discoidális sejt hátulsó szöglete kissé hegyes, a nervus parallelus kevéssé a brachialis sejt közepe alatt ered, a nervulus interstitialis, a nervellus postfurcalis és kissé a közepe mögött megtört. A lábak elég erősek, a lábszár sarkantyúi rövidek, a metatarsus közepét nem érik el, a karomíz és a karmok nagyok, utóbbiak szétszórtan álló íésüsörtékkel. A hátulsó lábszár külső oldala finoman sörtés. Fekete, a felső állkapcsok közepén egy folt, az első hátlemez hátulsó harmada, a 2—5. hátlemez egészen, valamint az elülső és középső lábak (a csipők kivételével) vörösek. A hátulsó lábszár sötétvörös, utolsó harmada és a lábfej barna. A bordás haslemezek sárgák Hossza 8'5 mm. Fühler unten braun, Stigma rauchgelb, Mesonotum zerstreut grob punktirt. Nachdem SCHMIEDEKNECHT vom cf nur bemerkt „Beim cf ist das Gesicht nicht gelb", so gebe ich folgende ausführliche Beschreibung desselben : Kopf so breit wie der Thorax, grob runzlig punktirt, mit bogenförmigen breiten Schläfen, hinten ziemlich tief ausgerandet, Stirn flach und nicht eingedrückt. Gesicht grob runzlig punktirt, vom Clypeus nicht getrennt, Vorderrand des letzteren gerundet. Mandibelzähne gleichförmig, Wangen so lang wie deren Basis. Mesonotum oben runzlig punktirt, ganz matt. Schildchen wenig gewölbt, zerstreut grob punktirt, mit bis zur Mitte reichenden Leisten, hinten nicht steil. Metathorax mit der charakteristischen Perilissus-Feldevung, mit langer, vorn etwas verbreiterter Area superomedia, welche von hier eine kaum warnehmbare Costula entsendet. Area petiolaris kurz, in der Mitte geleistet. Propleuren matt, grob runzlig