Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből

finoman, bőrszerüen ráncolt, finoman és sűrűn pontozott, fénytelen. A paizsocska kevéssé kiemelkedő és nem oly sűrűn pontozott, mint a mesonotum. A metathorax gyengén rácsozatos és erőteljesebben ráncolt mint a mesonotum. Az area superomedia az area petiolaris-sal egybeolvadt, a costula csak az oldallécek közepéig terjed, utóbbiak erősen kifejlődtek. A spiraculumok aprók, hosszúkás tojásformák. Speculum kicsiny, erősen fénylő, fényezett, alsó részében csak ep-ős nagyítás mellett látható vonalkázottsággal. A potroh elülső része fénytelen, bőrszerüen ráncolt, a hátulsó hátlemezek fénylők. Az első hátlemez kétszer vagy két és félszer oly hosszú, mint amilyen széles hátul, tövén gödröcskével, a postpetiolus jól láthatóan elkülönített, hosszabb mint széles. A második hátlemez kissé hosszabb mint széles, a harmadik négyszögű, a következők harántosak. A tojócső hoszabb, mint a potroh. A szárnyak majdnem átlátszók. Az areola ötoldalú, erősen összetartó oldalerekkel, a visszafutó eret a hátulsó szöglete előtt veszi fel. A radius a végén kissé befelé öblös. A discocubitalis ér megtört, kis ramellussal, a discoidális sejt külső szöglete derékszögű, a nervus parallelus a brachialis sejt közepéből ered. A nervulus rézsútos, interstitialis, a nervellus gyengén antefurcalis. a közepe előtt megtört. A stigma rozsdabarna, feketén szegélyezett. Fekete, szürkén szőrös, a tapogatók, a felső állkapcsok (sötétbarna csúcsuk kivételével) és a szárnyak töve sárga. A csípők és a hátulsó lábfej fekete, a lábak különben vörösek. A tegulák világos szürkésbarnák, a csápok feketék. Hossza 9 mm, a tojócső 5 mm. cf A metathorax mezőcskéi elmosódottak, a mesonotum nem oly erősen pontozott. Az arc, a pofák, a felső állkapcsok (a csúcs kivételével), a csáptő alul, a prothorax alul, az elülső és középső csípők és tomporok citromsárgák. Az elülső és középső lábak, a hátulsó tompor alsó része, a hátulsó combok és lábszárak vörösek, a hátulsó csípők felül, a hátulsó lábszár csúcsa és a hátulsó tompor fekete. A tegulák fehérek. Hossza 9 mm. Egyébként olyan, mint a $. P. xoridoideus STEOBL sehr ähnlich, aber von diesem, wie von allen übrigen Pyracmon-Arten durch den sehr langen Bohrer des 9 und andere Färbung des cf verschieden. 9- Kopf kubisch, hinten fast gerade abgestuzt, schwach gerandet, hinter den Augen nicht erweitert, sehr fein und dicht gerunzelt oder chagrinirt und nur bei starker Vergrösserung wahrnehmbar punktirt, ganz matt. Unterer Mandibelzahn grösser; Clypeus flach, vom Gesicht getrennt, Vorderrand bogenförmig, Scheibe nicht punktirt, Grübchen schwer zu erkennen. Gesicht flach, matt, mit chagrinirtem Untergrund und etwas kräftiger punktirt als an den übrigen Teilen des Kopfes. Wangen nicht länger als die Mandibelbasis. Scheitel so lang wie der Querdurchmesser