Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Vendl, M.: A vaskői aragonit kristályalakja

A véglapok közül csak a b {010} volt megfigyelhető. Három kristályon mérhettem, egy esetben mindkét lapja kifejlődött Az elsőrendű prizmaöv alakjai közül a meredekebbek lapjai többékevésbbé rostosak. Ezek közül csak azokat vettem fel a biztosan megállapított alakok sorába, melyeket éles, határozott reflex alapján mérhettem. Sokszor valamely uralkodó meredek alak olyan alakokkal van kombinációban, melyeknek hajlása alig tér el egymástól, úgy hogy a távcsőben reflexsorok jelennek meg; ilyenkor is csak azokat a reflexeket vettem figyelembe, amelyeket elég éles határvonaluk alapján pontosan beállíthattam, a nagyon gyöngéket és elmosódottakat figyelmen kivül hagytam. A vaskői aragonitelőfordulásra is jellemző, hogy az elsőrendű prizmák legtöbbnyire egyoldalúan fejlődtek ki : a b tengely egyik végén más alakok lépnek fel mint a másikon. Különösen a meredek alakoknál tapasztalható ez a jelenség. Megfigyelhető az is, hogy meredekebb alakra kevésbbé meredek következik és sokszor ugyanaz az alak ismétlődik kevésbbé meredek alaktól megszakítva. Az Y {0.40. l}-t három, a W {0.32.1 }-t egy és az U {0.27.1}-t két kristályon figyelhettem meg. A T( 0.26.1} egy ikerkristályon, amelyen a b {010} is jelen van, uralkodólag lép fel és a kristály felnőtt vége felé is kifejlődött. Egyik lapja elsőrendű minőségű sima és fényes lap. Egy másik kristályon szintén uralkodólag jelenik meg fényes lapokkal, a h {041} által megszakítva. Az y {0.24.1} két kristályon jelenik meg, egyiken uralkodó alak gyengén rostos, nagy lappal. A Q {0.21.1} és g {0-20-1} két kristályon volt megfigyelhető. Előbbi egy esetben uralkodó alak. Lapja elég széles és pontosan mérhető. A P {0.19.1 }-t két kristályon, az 0 {0.18.1 M egy, a K {0.17.1 }-t egy ikerkristály mindkét egyénén mérhettem. Egyik alak sem lép fel uralkodólag. A ix {0.16.1} három kristályon jelenik meg; egy esetben mint hosszú, de keskeny lap. A ê {0.14.1} uralkodó alak egy vésőalakú kristályon, hol a kristály mindkét oldalán megjelenik. Lapjai itt kissé zavart felületűek, de nem rostosak. Egy tűalakú kristályon szintén uralkodólag lép fel, még pedig rendkívül fényes és csak gyengén rovátkolt lap alakjában. Az e [0.13.1} és F {0.11.1} egy-egy kristályon volt megfigyelhető, előbbi elég nagy lappal. A j (0.12.1 H három kristályon mérhettem; az egyiken uralkodó alak, lapja gyengén rostos, jól tükröző. Az I {0.10.1} három kristályon volt mérhető, még pedig kettőn a b tengely mindkét vége felé kifejlődött. Lapjai vagy simák, vagy csak