Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Vendl, M.: A vaskői aragonit kristályalakja

XXIV. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1926 A VASKŐI ARAGONIT KRISTÁLYALAKJA. Irta: DR VENDL MÁRIA. (Hat ábrával.) ÜBER DEN ARAGONIT VON VASKŐ. Von DR MARIE VENDL. (Mit 6 Textfiguren.) Vaskő vidékén a mészkövet áttörő eruptiv kőzetek érctelepek és különböző ásványok képződését eredményezték. E kontakt ásványok közül az aragonit csak a 90-es évek táján került a gyűjteményekbe s irodalmunkban erről az ásványról semmiféle ismertetést vagy említést nem találtam. A szomszédos Dognácska aragonitjait már behatóan tanulmányozták; így ezt az aragonitot kristálytani szempontból SCHRATJE

1 ismertette először, majd újabban ZIMÁNYI

2 irt róluk részletes és kimerítő tanulmányt. Vizsgálataimat a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő darabokon végeztem, melyek mind a Teréziabányából származnak. Az aragonitkristályok vagy fehér kristályos mészkövön, vagy barnára színezett kalciton helyezkednek el; mint társásványok vaskos magnetit, hematit, galenit, továbbá gránát, barnapát, kalcit és kvarc figyelhetők meg. A vaskői aragonitkristályok víztiszták, nagyságuk különböző; a kisebbek V

8

—1 mm vastagok és 2—6 mm hosszúak, a nagyobbak 5—6 mm vastagok s körülbelül 10—12 mm hosszúak. A kristályok megnyúltak a vertikális tengely irányában, amelynek egyik végével nőttek fel. Az egyes alakok uralkodása szerint tű- és vésőalakú kristályokat különböztethetünk meg. Olyan kristályt, melyen a harmadrendű oszlop uralkodó volna, nem figyeltem meg. A tűalakú kristályokon meredek bipyramisok és meredek elsőrendű prizmák uralkodnak, körülbelül egyenlő széles lapokkal. A tetőző alakok *) SCHRAUF: Mineralogische Beobachtungen. I. Zwillingskrystalle des Aragonits. (Sitzber. Akad. Wiss. Wien. LXH, 2, 1870, p. 734.) 2

) Dr. ZIMÁNYI KÁROLY: Adatok a dognácskai rózsaszínű aragonit kristálytani ismeretéhez. (Természetrajzi Füzetek XXII, 1899, p. 452—472 és 472—477.)