Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Koch, S.: A felsőbányai andoritról

A formák gyakoriságát a következő összeállítás szemlélteti: A b q k y p x r l vßnmjiTiyFGtdvHD formák 15 15 13 13 13 11 11 10 10 10 8 7 7 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 combination szerepelnek. A zónák közül a [010] és a [110] zónák a formákban leggazdagabbak, gyakran szerepelnek a [120] zónába tartozó formák is. Feltűnő e lelhely kristályainál a [100] zónába tartozó formák lapjainak teljes hiánya, ellentétben az oruroi andorit-kristályokkal, melyeken ez a zóna nagyobb számú és jól fejlett, nem egyszer uralkodó, lapu formákkal van képviselve. A kristályok, az 1. számú combinátió kivételével, oszloposak és három typushoz tartoznak. Az első typust egyetlen kristályon (1. sz. combinátió, 1. ábra) észleltem ; a kristály b lap szerint vékonytáblás, rajta a b lap az uralkodó és keskeny, élénken csillogó sávokkal a p és q formák és vertikális irányban erősen rostozott keskeny sáv alakjában az m szerepelnek. Ez a kristály külömben leihelyünk formákban legszegényebb combinátiója. A második typushoz azok a kristályok tartoznak, melyeknek terminális végén a [010] zóna lapjai az uralkodók. Aránylag ezek is ritkák ; a b tengely irányában párhuzamosan összenőtt kristályok tartoznak ide (4. és 5. sz. combinátiók, 3. és 4. ábra). Az e typushoz tartozó kristályok hol élesebb, hol tompább vésőhöz hasonlitanak. A harmadik typushoz tartozik a kristályok legnagyobb része (2—3. és 6—15. sz. combinátiók); ezeknél az első fajta prizmák és bypiramisok lapjai körülbelül egyensúlyban vannak kifejlődve, illetőleg némelyiken a pyramis lapok dominálnak. Közülük az öt forma lapjai által felépített 2. sz. combinátió (2. ábra) pseudo-hexagonális habitusú. Ehhez a typushoz tartoznak a felsőbányai andorit lapokban leggazdagabb kristályai (5. és 6. ábra). Erről a lelhelyről eddig a 15 forma lapjai által felépített 12. sz. combinátió a leglapdúsabb. Az egyes formák lapjaira vonatkozólag a következőket mondhatom : A minden kristályon jól fejlett lapokkal szerepelő b {010} lapjai fényesek, s a rajtuk vertikális és horizontális irányban haladó finom rostozottság következtében parallelogramm alakú rajzokat mutatnak. Az a {100} egyetlen kristályon szerepelő 15. sz. combinátió (6. ábra) lapjai keskeny, sűrűn rostozott sávok. Az első fajta prizmák sorában nagy lapokkal szerepelő formák lapjai gyakran rostozottak horizontális irányban, néha gyengén homorúak, a kis lapok felülete rendesen sima, fényes. Lapismétlődések e zónában rendkivül gyakoriak. Az x {011} elég gyakori forma, de az 5. sz. combinátiót (4. ábra) kivéve, mindig csak kis lapokkal szerepel. A mindössze egy kristályon fellépő v {043} lapjai keskeny, fényes sávok ; a közepes gyakoriságú n {032} ugyancsak hol keskenyebb, hol szélesebb, utóbbi esetben gyengén rostozott,