Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

22. A véglemezen felül mély árkocska van. 19. marginalis B.-L. — A véglemez felül kissé kivájt. 20. scaber LATR. 23. A homlok középső karéja középnagy 24 — A homlok középső karéja apró, alig látható. 23. lugubris C. KOCH. 24. Az epistomum sima. 21. obsoletus B.-L. — Az epistomum közepén kis dudorka van. 22. pictus BRDT. 25. A véglemez vége felül árkolt. 26. longicornis STEIN. — A véglemez vége sima. 27. puberulus DOLLF. 26. A homlok középső karéja nagy, erősen kiálló 27 — A homlok középső karéja apró, vagy egyáltalában hiányzik 28 27. A tor hátlemezein nincsenek sörték. 28. pseudopullus VERH. — A tor hátlemezeit szétszórtan rövid sörték fedik. 29. Moebiusi VERH. 28. A középső homlokkaréj apró, a fargyűrű véglemeze felül árkolt, csúcsa hegyes. 30. laevis LATR. — Középső homlokkaréj nincs, a fargyűrü véglemeze felül kivájt, csúcsa tompa, tövén három apró barázdával. 31. politus C. Kocn. 1. Porcellio Horváthi DOLLFUS. Természetrajzi Füzetek. XXIV, 1901, p. 144. fig. Sötétszürke, majdnem fekete, oldalt néhány foltocskával. Teste hosszúkás, a fej és a tor erősen, oldalt és hátul finoman szemcsézett. A homlok-karéjok nagyok, a középső háromszögű és olyan nagy, mint az oldalt levők, melyek külső szöglete majdnem derékszögű, a karéjok közti kimetszés kerekített. A tor első szelvénye hátul kétoldalt öblös, elülső előrenyúló szögletei körülbelül a szemek közepéig érnek. Az ötödik potroh-hátlemez hátul mélyen kimetszett, a kimetszés egyenes, a véglemez csúcsa tompán kerekített. A potrohlábak közül a hímek első párjának exopoditja rövid, az endopodit kampósan végződik ; a második pár exopoditja hosszú, az első pár endopoditján túlnyúlik, endopoditja fonálforma és rövidebb, mint az exopodit. A farfüggelék töve széles, az endopodit túlnyúlik a fargyűrű végén, az exopodit lándzsaforma, rövid. Hossza 8—9 mm., szélessége 3 mm. — Előfordul a Retyezáton. 2. Porcellio rhinoceros BUDDE-LUND. Crust. Isop. terr. 1885, p. 301 ; Archiv f. Naturg. 62, I, 1896, p, 45. Szürke, a hátulsó torgyűrűkön hat elmosódott fehéres folttal, a potroh és a lábak fehérek. Hosszúkás tojásforma, domború, érdesen szemcsés, különösen a fej és a torszelvények közepén. A külső csápok szélesek, a csáptő első íze felül barázdás, a 2. és 3. íz végén apró fogacska van, a csápostor első íze rövidebb, mint a második. A homlokkaréjok egyforma nagyságúak, a .középső háromszögű és hegyes végű, az oldalsók kerekítettek. A tor első három hátlemeze hátul mélyen öblös, oldallemezei nem nagyok, oldalnyulványuk tompa. A 3—5. potrohszelvény oldallemezei nagyok és szélesek, az 5. szelvény oldalnyulványai szétáilók. A fargyűrü háromszögű, oldalai kiíveltek, csúcsa hegyes. A farfüggelék tőíze négy-