Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

sessil-eyed Crust. II, 1868, p. 492. — BUDDE-LUND, Prosp. Crust. Isop. terr. 1879, p. 6; Crust. Isop. terr. 1885, p. 66. — DOLLFUS, Feuille Jeun. Nat. 1892, p. 14. — SARS, Crust, of Norway. II, 1899, p. 189, t. 82. — L. KOCH, Festschrift Natura. Ges. Nürnberg. 1901, p. 29. variegatum LATREILLE, Hist. nat. Crust. Insect. VII, 1804, p. 48. maculatum Risso. Hist. nat. Crust. Nice. 1816, p. 158. pilularc SAY, Journ. Acad. Philadelphia. I, 1818, p. 432. pustulatum DESMAREST, Consid. Crust. 1825, p. 323, t. 49, f. 6. commutatum BRANDT & RATZEBURG, Mediz. Zoologie. II, 1834, p. 81, t. 13, f. 1—3. triviale C. L. KOCH, Deutschl. Crust., Myriap. u. Arachn. 1841, 28, 14. ater SCHNITZLER, De Oniscineis agri Bonnensis. 1853, p, 26. Teste hosszúkás tojásforma, nagyon domború, sima, fénylő, igen sűrűn finoman pontozott, színe ólomszürke, nem foltos, vagy sárgás-fehér foltok és vonalaktól márványozott, vagy a szelvények szegélye fehér és a háton 3 vagy 4 sorban elhelyezett sárga folt van. A fej kissé domború, pontozott, a homlokháromszög lapos, kétoldalt hegyes, a csáplemezek félköralakúak, duzzadtan kerekítettek. A külső csápok rövidek, a testhossz egyharmadánál kissé hosszabbak, a negyedik íz kissé hosszabb a harmadiknál. A tor hátlemezein a közép kétoldalán alig kiemelkedő hosszanti redők vannak. A potrohlemezek egyenlő szélesek, a fargyűrü szélesebb, mint hosszú, oldalai kissé öblösek, hátul kerekített. A farfüggelék exopoditja hosszabb, mint az endopodit, mely hosszában árkolt, a csúcsán ferdén lemetszett. Hossza 8—17 mm., szélessége 5—8 mm. — Előfordul egész Európában, a honnan Afrikába, Ázsiába, Ausztráliába és Amerikába is elhurczolták. Faunaterületünkben a legközönségesebb fajok egyike. Termőhelyei : Budapest, Bodajk, Pápa, Újbánya, Velejte, Kolozsvár, Mehádia ; Horvátország : Podsused, Buccari, Novi ; Fiume ; Bosznia : Szerajevo, Ivan; Herczegovina: Gacko, Stolac ; Dalmáczia: Raguza. Var. affine BRANDT. Bull. Soc. Nat. Moscou. VI, 1833, p. 186, — MILNE-EDWARDS, Hist. nat. Crust. Ill, 1840, p. 183. — BUDDE-LUND, Prosp. Crust. Isop. terr. 1879, p. 6 ; Crust. Isop. terr. 1885, p. 69. Színe fényes fekete vagy feketés-szürke, kénsárga foltokkal és vonalakkal, melyek három sorban állanak. - - Előfordul Németországban (Berlin) és nálunk Budapest környékén. 13. Armadillidium pulchellum PANZER. Fauna Insect. Germ. 62, 21, tab. — BRANDT, Bull. Soc. Nat. Moscou. VI, 1833. p. 188. — BUDDE-LUND, Crust. Isop. terr. 1885, p. 70. — DOLLFUS, Feuille Jeun. Nat. 1892, p. 14. fig. 19. — SARS, Crust, of Norway. II, 1899, p. 191, t. 83, f. 4. — L. KOCH, Festschr. Naturhist. Ges. Nürnberg. 1901, p. 27. — VERHOEFF, Zool. Anz. XXV, 1902, p. 249. maculatum SILL, Verh. u. Mitth. Ver. Naturw. Herrnannstadt, XII, 1861, p. 5. pictum PLATEAU, Bull. Acad. Belgique, (a) XXIX, 2, 1870, p. 112. (non BRANDT). Barna, négy sor sárgás vagy vöröses folttal, az oldalszegély sárgásfehér, a potrohon fekete folttal, a fargyűrű fekete vagy feketés-barna,