Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

1. alcsalád: Armadilloninae. Armadülina BRANDT, Bull. Soc. Nat. Moscou. VI, 1833, p. 184. Armadilloidea BUDDE-LUND, Crustacea Isopoda terrestria. 1885, p. 14. Armadillidiidae SARS, Crustacea of Norway. II, 1899, p. 187. A test nagyon domború, gömbbé összehúzható. A fej kissé szélesebb, mint hosszú, az első torlemez oldallemezei körülfogják, a fejpajzs függélyes, a külső csápok rövidek és egymástól távol erednek, a csápgödrök kicsinyek. A csápostor 2 vagy 3 ízből áll. A torlábak rövidek és vastagok. A potrohlábak mindegyikének operculumában légüregek vannak. A farfüggelék rövid, a véglemezen alig nyúlik túl. Az egészen fiatal példányok (lárvák) tora úgy mint a teljesen kifejlődötteké, hét gyűrűből áll. Az alcsalád 10 neméből faunaterületünkben csak kettő fordul elő : Echinarmadillidium és Armadillidium. A nemek meghatározó kulcsa: 1. A test felületét hosszú kúpalakú tüskék boritják. Az 1. és 2. torgyűrü csipőízbordái élesek. A csápostor első íze nagyon kicsiny. A farfüggelék exopoditja sokkal kisebb, mint a propodit, a végén erősen kerekített. 1. Echinarmadillidium. — A test felületét legfeljebb rövid gömbös tüskék boritják. Az 1. és 2. torgyűrű csipőízbordái hiányzanak vagy ha megvannak, akkor a test felülete nem tüskés. A csápostor első íze nem feltűnő kicsiny. A farfüggelék exopoditja nem vagy alig kisebb mint a propodit, a végén gyengén kerekített vagy lenyesett. 2. Armadillidium. 1. nem: Echinarmadillidium VERHOEIE. Zoologischer Anzeiger. XXIV, 1901, p. 34. A csápostor második íze 5—6-szor olyan hosszú, mint az első íz, a végén finom szőrökkel végződő pálczika van. A belső csápok rövidek és háromízűek. A felső állkapcsok közül a baloldali öt-, a jobboldali háromfogú, előbbinek belső oldalán több hosszú, a végén osztott és egy csomó sugaras sörte van, az utóbbin nincs sörtecsomó, a különálló sörték pedig rövidek. Az alsó állkapcsok első párja endopoditjának végén két szőrös csap és hegyes tüske van, az exopodit külső oldalán 4 erőteljes, belső oldalán 5 gyengébb és hasadtvégű fogacska van. A második alsó állkapocs vége kétkaréjú, a belső karéj finoman rovátkos és fogacskázott, a külső egyszerű. A tor 1. és 2. szelvényének oldallemezei kettéhasadtak. A végszelvény hátul szélesen lemetszett. A farfüggelék endopoditja nem éri el a végszelvény hátulsó szélét, a propodit sokkal szélesebb és hosszabb, mint az exopodit, mely szélesebb mint hosszú, és hátul kerekített. Ide egyetlenegy faj tartozik.