Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

g) Az ivarkészülék. Az Isopodák kétivarúak lévén, az ivarkészülék kétféle u. ra. hímes nőivarkészülék. 1. A hímivarkészülék a mellüregben nyert elhelyezést, hol a bél kétoldalán fekszenek a háromszoros tömlőt alkotó herék, melyekből azután a levezető cső (vas deferens) indul ki. A két levezető cső eleinte párhuzamosan, majd hirtelen egymásfelé halad és a tor utolsó haslemezén különböző alakú szemölcs, lemez vagy csövecske alakjában nyílik vagy egyes fajoknál előbb páratlan ondókilövelő csatornává (ductus ejaculatorius) egyesül. A párosodásnál a hímek második potrohlábának hosszú és keskeny nyúlványa is szerepel, a mennyiben ez érintkezik a nőstények hüvelyével és hozza ebbe a hímvesszőként szereplő kilövelő csatorna vagy a szemölcsök által továbbított ondót. 2. A nőivarkészülék. A két petefészek (ovarium) hosszúkás, elülhátul gömbölyített és a mellüregből sokszor a potrohüregbe is átterjedő hosszú képletek, melyek a bél két oldalán levő üreget töltik ki, vagy ha lerakásra kész petékkel teltek, még nagyobb helyet is elfoglalnak. A petefészkek alsó oldalán, a közepük mögött lép ki a rövid petevezeték (oviductus), mely egyenes irányban lefelé haladván az ötödik haslemezen vagy az 5. és 6. haslemez közötti résben nyílik kifelé. A szaporítás idején a nőstények teste átalakulásnak van kitéve, a mennyiben a haslemezek bőre a végtagfüggelékek beillesztésének helyén kettőzött, átlátszó lemezeket bocsát ki, melyek a középvonal felé és szélességben is növekedvén a már említett költöüreget (marsupium) zárják körül, melyben a peték a lárvák kikeléséig maradnak, ezután pedig a lemezek hasonló módon visszafejlődnek. A petékből kibúvó apró Isopodák, melyeknek 7. torlába még hiányzik, mintegy 14 napig fehérjeszerű anyagba burkolva még a költőüregben maradnak. A harmadik héten kezdődik a hiányzó 7. láb növekedése, mely azután a hetedik hét után a többieket utoléri. A kis ászka csak a költő üreg elhagyása után kezdi végtagjait használni és 14—16 nap múlva vedlik meg először. III. ÉLETJELENSÉGEK. Az Isopodák eredetileg vízben, főleg tengerben, élő állatok voltak, melyeknek csak kis része, a szárazföldi Isopodák, alkalmazkodott a szárazföldön, a szabad levegőn való életmódhoz. A szárazföldi fajok egyik része azonban még most is a tenger nedves, hullámverte partját lakja, másik része pedig vizenyős, nedves, nyirkos helyeken tanyázik, így folyók, patakok, vizes árkok partján, erdőkben moha és fák kérge alatt, kövek,