Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

felületeken való mászásnál, a hímek pedig a párosodás közben való jobb kapaszkodásnál. A hímek 3. és 4. torlába a végén többnyire mélyebben is osztott. 2. A test belső szerveinek leírása. à) Az idegrendszer. Az idegdúczláncz a test tagoltságának megfelelő számú dúczból áll. A fejben két fejdúczot, a torban a hét szelvénynek megfelelőleg hét tordúczpárt találunk, melyeket körülbelül egyforma hosszú eresztékpár (comissurae) köt össze. Az utolsó tordúczhoz társul és mintegy ennek nyúlványát alkotják az egy darabbá összeolvadt potrohdúczok, melyek csak a Ligidium nemnél maradtak meg öt különálló dúcz alakjában. A felső garatdúcz vagy agydúcz négy idegcsomóból áll, a két belső és nagyobb a középen egymástól elkülönített, kifelé a kisebb dúczba folytatódik, mely magából a látó ideget bocsátja ki. Az agydúczból az oldalt fekvő látóidegeken kívül, elül a két csápideg lép ki. A garatalatti dúczból (ganglion infraoesophageum) és a garatgyűrűből is ágaznak ki idegek, így az elsőből a szájszerveket ellátó erős, az utóbbiból pedig egy gyengébb ideg. A tor dúczaiból erősebb, az eresztékből gyengébb és két ágra oszló idegágak indulnak ki, az elsők egyenesen a szelvények oldalai felé, utóbbiak hátrafelé kanyarodnak. A tordúczokból kiinduló idegek a torlábak izmait látják el, az eresztékből kiinduló ágak pedig részben a táplálócsatornát, részben a has- és hátizmokat hálózzák be. A potrohdúczból sugár-alakban hat idegág indul ki, melyek a potrohlábakat látják el. A tordúczok eresztékpárja között egy vékony páratlan eresztéket is találunk, mely azonban a következő dúczot nem éri el, hanem már előbb feloszlik és nagyon vékony ágacskákat bocsát az ereszték idegágaiba, melyek tehát vegyes idegeket tartalmaznak, mert ezek Sympathikus idegek. Az agydúcz előtt LEYDIG szerint egy csillagalakú Sympathikus homlokdúcz is lenne (glanglion frontale). b) Az érzékszervek. 1. A szemek. Az Isopodák szeme páros, a fej oldalán fekszik és nagyságra nézve igen különböző, sötét helyeken tartózkodó fajok szeme elsatnyul vagy teljesen eltűnik. A szem sokszor egyszerű fiókszem (Haplophthalmus), a legtöbb esetben azonban összetett szem alakjában lép fel. Az összetett szem is lehet olyan, hogy egyes pontszemekből áll, melyeket chitinközök választanak el egymástól, vagy pedig rendes reczézett szem. A legtöbb Oniscidae családbeli faj összetett szeme 20, a Ligiidae családbelieké 80 reczéből áll.