Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 22. (Budapest 1925)

Koch, S.: Újabb előfordulású wolframit-kristályok Felsőbányáról

WOLFRAMIT-KRISTÁLYOK FELSŐBÁNYÁRÓL. 143 kérésemre két kristálykát engedett át vizsgálat ezéijaira e darabról, miért is e helyen hálás köszönetet mondok. A Magyar Nemzeti Múzeum chalkopyrit társaságában előforduló wolframit-kristályai s az előbb emiitett két kristályka képezték a budapesti tudomány-egyetem ásvány-kőzettani intézetében végzett vizsgálataim tárgyát. A chalcopyrit társaságában előforduló, 1—22 mm-ig terjedő nagyságot elérő, véső-alakú wolframit-kristályok lapokban általában igen szegények. Legnagyobb részüket mindössze a következő négy forma épiti fel: a ílOO}, b (010), y } 102} k {502} A kristályok a főtengely irányában megnyúltak, rajtok az a és b véglapok az uralkodók, de jól fejlett a /.• is, inig az y csak keskeny 1. ábra. 2. ábra. 3. ábra. csikocska alakjában szerepel. Az a lapjai, a rendes szokástól eltérőleg, vízszintes irányban rostozottak, a k lapok kissé görbültek, felületük homályos, inig a b és y lapok úgyszólván minden kristályon simák, kifogástalan fényességiiek. Érdekesek és aránylag elég gyakoriak az ezen typusu kristályok alkotta a szerinti juxtapositiós ikrek, melyek a gypsz fecskefark alakú ikerkristályaihoz hasonlóak (1. ábra). Ezek az ikerkristályok vagy csak egyik, vagy mindkét végükön fejlettek és 2—3 mm. szélesség mellett 18 mm. hosszúságot is elérnek. A chalcopyrit társaságában előforduló wolframitnak másik az előbbinél jóval ritkább és lapokban dúsabb typusát azok a kristálykák képviselik, melyeket a következő öt forma lapjai épitenek fel: a {100;, b {010}, / {101}, /' {011} és to {111}