Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Koch, S.: Magyarország kristályosodott rhodochrositjai

MJM3YAB.0B.SZAG KRISTALYOSODOTT RHbDOCHROSITJAI. 73 nagyagit, sphalerit, tetraedrit, bournonit, baryl es manganocalcit kiserik. Paragenetikai szempontbol az alabandin es nagyagit idosebbek; a quarcz egykoiru vagy fiatalabb; az osszes i<'»!>l>i kisero asvanyok fiatalabbak a rhodochrositnal. 5. abra. (>'. abra. Macskamezon a rhodochrosh kristalyai ritkasagkenl fordulhak elo a manganerczek iiregeiben, sargas quarczkristalyok tarsasagaban. Habitusuk rhomboederes, sziniik solel rozsaszin, foluleliik hoinalyos. A simpla ]> rhomboederek mintegy 4 mm. szelesseget ernek el : feluletiik egyenetlen, helsejiikben zarvanykent nelia psilomel&n-gombocskeket tartaJmaznak. A combinaliokon (6. ahra) a p alaprhornboederen kiviil az a priznia lep lel ; ;i legszebb kristaly elhossza megkozeliti a 8 mm.-t, de a kristatyok esak reszben vannak kifeji6dve s a rhomboederlapokon valtozo szamu lepcsos tovabbnovest mutatnak. E combinatiot egyetlen darabnak nehany kristalyan eszlellem. Ugyancsak ritka asvanya a rhodochrosit a dognacskai Ferdinand-altarnanak is, hol amethyst kristalyokra telepedve, csupa apro —v» rhomboederekhol allo, vilagos rozsaszinii gombos halmazokat alkot, vagy quarcz tarsasagaban forduJnak elo, vekony manganocalcit tiikre telepedett s a fotengely szerint parvonalosan osszenott —7» rhomhoederekboJ all6, viliigos rozsaszinu, kisse gorbiilt lapu 3—4 nun. hosszu oszlopocskai (7. abra), melyek nelia nimdket, rendesen azonban csak egvik vegiikon Fejlettek. A formak megallapitasa czeJjabol mert es szamitott szogertekek a kovetkezok; 7. abra.