Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)
Koch, S.: Magyarország kristályosodott rhodochrositjai
coinbinatiot (1. abra), de ezen a prizma.valik uralkodova s a kristalyok karcsuak. Egy kisebb darabon talaltam mintegy 4 mm. bosszu es lVi mm. vastag roszaszinii kristalyail. tlletve az ezekbol alakult gombos halmazokat. Az uralkodo prizmalapok gorbiiltek es rostozottak, a tobbi forma lapjai olyanok, mint az 1. sz. eombinational. A 8. sz. kristaly (2. abra) vilagos rozsaszimi, egy eca 4 mm. szeles gombos halmazza osszenott egyeneit szinten csak egy kisebb darabon talaitam. A druza mcllett ket-barom kristalybol osszenott nehany csoport all szabadon; a kristalyok csak egyik vegiikon lejlettek cs 2 mm. hosszuak. A bazislap homalyos; a prizma lapjai a ket skalenoederrel valo metszesi iranyban rostozotlak, a rhomboeder es a h skalenoeder lapjai erosen, a T skalenoedcr lapjai valamivel gyen1. al>ra. 2. abra. gebben Fenylok. Torzult kristalyok a \. szammaJ jelzettek (3. abra). Egy darabon talaltatn szep rozsaszinii kristalyai alkotta. vagy lVa cm. szeles drtizat, melybol a kristalyoknak esak egyik vege all ki szabadon; rajtok a prizmalapokon kivtil a skalenoeder lapjai is rostozottak. A masik ket forma lapjai olyanok, mint az eddigi combinatiokon. A leglapdiisabbak az 5. szammal jelzett kristalykak, melyeken a 6 kivctelevel, az osszes Kapnikbanyarol eszlclt formak fellepnek (4. abra). Egy darabon talaltam esak oket, annyira osszenove gombos-veses halmazokka, hogy vizsgalat czeljaiia csak igen kiesiny toredekeket sikeriill beloliik leszabaditanom. Sziniik szep sotet rozsaszin; igen erosen csiilognak. Az egyes kristalyok kifejlodott resze nem igen haladja meg az 1 nun. bosszusagot. A bazislap homalyos; a prizmalapok az uralkodo v/ skalenoeder kozepeleivel parvonalosan rostozottak; a 6' rhomboeder lapjai kisse egyenetlen feiuietiiek; a tobbi
